Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. szeptember 08. (BBC, kora reggeli híradás) - Bush elnök elindult Washingtonból Helsinkibe, hogy holnap rendkívüli csúcstalálkozó keretében találkozzék Gorbacsov elnökkel az Öböl menti válság megvitatása céljából. A jelek arra mutatnak, hogy arra fogja kérni a Szovjetuniót, tegyen többet annak érdekében, hogy Irak visszavonulásra kényszerüljön Kuvaitból. Washington állítólag szorgalmazza majd, hogy Moszkva küldjön szárazföldi egységeket a Perzsa-öböl térségébe. Ha az indítványt a szovjet fél elfogadja, a II. világháború óta most első alkalommal harcolnának egymással karöltve a szovjet és az amerikai csapatok. A Fehér Ház egyik rangidős tisztségviselője szerint hasznos lenne ha a szovjet csapatok csatlakoznának az Öbölben tartózkodó haderőkhöz és így a művelet nemzetközi jellegű lenne. A BBC washingtoni tudósítója rámutat, hogy ez a javaslat drámai elmozdulást jelent a korábbi állásponthoz képest - nevezetesen -, hogy a szovjet hadsereget távol kell tartani a háborús tűzfészkektől. Sevardnadze szovjet külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a csúcstalálkozó elsőrendű célja a konfliktus békés rendezésére irányuló megoldások keresése, ámbár a Szovjetunió kezében sincs varázspálca. Sevardnadze újfent hangsúlyozta, hogy országa azon az állásponton van, hogy az ENSZ-nek döntő szerephez kell jutnia amennyiben fegyveres akció indul. Megismételte, hogy a Szovjetunió a lehető leghamarabb Irakban működő katonai tanácsadóinak visszahívását tervezi. Egyben újból indítványozta, hogy tartsanak nemzetközi konferenciát a Közel-Kelet témájában, ahol nem csupán a Perzs-öbölről, de a libanoni helyzetről és az Izrael által megszállt területekről is tárgyalnának. Baker amerikai külügyminiszter Egyiptomban tartózkodik ahol ma Mubarak elnökkel találkozik. A BBC egy Kairóban lévő tudósítója úgy tudja Baker tájékoztatja majd az egyiptomi vezetőt arról, hogy a hétvégi csúcstalálkozón Amerika milyen álláspontot foglal el, illetve beszámol mindazon amerikai erőfeszítésekről melyek azt célozzák, hogy az Irakot sújtó blokád miatt szenvedő országok segélyezésben részesüljenek. Ebből a szempontból Törökország, Jordánia és maga Egyiptom érdekelt. /folyt./ 1990. szeptember 8., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Ma Rómában összeülnek az Európa Közösség pénzügyminiszterei, hogy megtárgyalják milyen további segélyeket juttassanak Törökországnak, Jordániának és Egyiptomnak. A Közösség külügyminiszterei tegnap megállapodtak abban, hogy a három ország támogatásra szorul. A BBC római tudósítója úgy értesült, hogy a csomagterv ötszázmillió dollárra rúg. A külügyminiszterek értésre adták, hogy a Közösség nem kíván hozzájárulni az amerikai katonai készültség költségeihez. Úgy határoztak, hogy felkérik az Egyesült Nemzetek szervezetét, légiblokád életbe léptetésével szigorítsák meg az Irakot sújtó szankciókat - egyben követelték -, hogy az Irakban és Kuvaitban fogvatartott külföldi állampolgárok hazatérhessenek. A Nemzetközi Népmozgási Szervezet mely Jordániában került menekültek evakuálását hivatott irányítani, sürgős felhívást tett közzé, miszerint nagyobb mértékű nemzetközi segélyekre lenne szükség annak érdekében, hogy elkerülhessék a tragédiát. A szervezet bejelentette, hogy 24 országot szólított fel arra, hogy a Jordániában rekedt több tízezer menekült hazatelepítésének meggyorsítása céljából küldjön kereskedelmi és hadihajókat, illetve repülőgépeket. Irakból továbbra is érkeznek menekültek Jordániába és a táborok egyikében az orvosok két kolerás megbetegedést észleltek. India légihíd segítségével készül hazaszállítani állampolgárait Jordániábaól. A művelet a mai nap folyamán kezdődnék, hogy íly módon enyhítsék a menekültáradat miatti nyomást. Az indiai kormány időközben az ENSZ Biztonság Tanácsától kért engedélyt, hogy Irakban és Kuvaitban rekedt állampolgárai számára élelmiszersegélyt jutatthasson el. India ENSZ-nagykövete szerint a helyzet kétségbeejtő. Az iraki kormány korábban behívatta több ázsiai ország bagdadi nagykövetét és figyelmeztette őket, amennyiben elfogy az élelem az éhínség elsősorban a külföldieket fogja sújtani. Rizskov szovejt miniszterelnök akit az ország gazdasági nehézségei miatt több ízben is lemondásra szólítottak fel, kijelentette a szovjet városokban tapasztalható kenyérhiány nem a központi kormányzat hibája, hanem a helyi szervek ballépéseinek eredménye. /folyt./ 1990. szeptember 8., szombat
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Rizskov a szovjet televízióban nyilatkozott, mondván nem lenne szabad hiánynak mutatkoznia, amennyiben a szezonális ingadozásokra helyileg felkészültek volna. Arra is figyelmeztetett, hogy hacsak sürgősen lépéseket nem tesznek a gazdaság megszilárdítására az ország a téli időszakra igen súlyos helyzetbe kerülhet. Moszkva polgármestere korábban Rizskov lemondását követelte, de ugyanezzel állt elő az Orosz Köztársaság elnöke Borisz Jelcin is. A szovjet televízió közölte, hogy Litvánia és Lettország képviselői látogatást tettek a brit, a francia, a kelet- és a nyugatnémet nagykövetségeken, mivel a jövő héten Moszkvában tárgyalások folynak a német egységről. Tegnap mindhárom balti köztársaság vezetője azt kérte, hogy vehessenek részt a megbeszéléseken, ahol a német egységből következő nemzetközi aspektusokat vizsgálják és a balti kérdés napirendre tűzését szorgalmazták. A balti vezetők kifejtették: a német egység helyreállítása után egyedül a Baltikum térsége lesz az az európai légió, melynek lakói még nem nyerték vissza a II. világháború folyamán elveszített függetlenségüket. A Magyar Rádió közölte, hogy szabadon bocsájtották az utolsó négy politikai foglyot is akiket Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelemben részesített. Az érintetteket Belohai Istvánt, Halma Zoltánt, idősebb és ifjabb Vadász Miklóst még a 80-as években ítélték el azzal a váddal, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Németország javára kémkedtek. Büntetésük 10 évtől életfogytiglan szólt. +++ 1990. szeptember 8., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 2/1. folyt.
A lap úgy vélekedik, hogy Husszein úgymond nem keveset ért el idáig. Széles alapokon nyugvó és hatékony szövetséget támasztott fel maga ellen, életet lehelt az ENSZ-be. S felmutatta, hogy a nagyhatalmi egyetértést miféle veszélyek fenyegethetik a jövőben. A The Guardian ma sem feletkezik meg a jordániai sivatagban az átmeneti táborok sátraiban senyvedő több tízezer menekültről. Címoldalon tudósít arról, hogy a táborok egyikében kritikussá vált és robbanással fenyeget a helyzet. Zavargások vannak valahányszor megérkeznek a vízszállító járművek, s az emberek sorra halnak a kiszáradás miatt. Az újság közli a Nemzetközi Népmozgási Szervezet sürgős felhívását, mely közli, hogy repülőkre és hajókra van szükség a menekültek hazaszállítása érdekében, ellenkezőleg az emberi szenvedés tragédiába fordulhat. A bányászok szakszervezeti vezetője Kargil ellen bűnvádi eljárás indul, amiért a vezetése alatt álló szakszervezet pénzügyeiről nem készült szabályos könyvelés. A The Times szerint most már biztosra vehető, hogy törvényileg is szabályozni fogják a szakszervezeti pénzügyeket. S ez a lépés a szakszervzeti tagok védelmét szolgálná. Ismeretes, hogy a Kargil az 1984-ben zajlott bányászsztrájk idején egymillió font birtokába jutott, amelyet szovjet bányászok kommunista műszakjaiból gyűjtöttek össze. De a pénzből egyetlen brit bányász családot sem segítettek meg, hanem vitatható megfontolásokból külföldi bankszámlákon helyezték el azt.+++ 1990. szeptember 8., szombat
Vissza »