|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása
|
(Kasza László) München, 1989. január 4. (SZER, Kommentár nélkül) - Az 1988-as esztendő a független demokratikus csoportok - vagy ahogy manapság nevezik őket -, alternatív mozgalmak esztendeje volt. Ezen különféle irányzatok tevékenysége nyomta rá bélyegét az ország politikai és társadalmi életére. A kormány és párt intézkedései csupán reakciónak tekinthetők az alternatív irányzatok tevékenységére. Kommentár nélkül című műsorunk mai, és jövő heti adásában ismertetjük ezen csoportok tevékenységét, megnyilvánulásait. A lista korántsem lesz teljes. A műsoridő keretei arra kényszerítenek bennünket, hogy csak az általunk legfontosabbnak ítélt eseményekről tegyünk említést. A független mozgalmak első megnyilvánulása 1988-ban a Rúzsai bizottság hármas számú közleményének közzététele volt, január 6-án. A Rúzsai László kiszabadítására alakult bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a november 24-én letartóztatott hatvani lakos tartózkodási helye ismeretlen. A gyűjtőfogház elmemegfigyelő intézetében tartották fogva 30 napig, de ez a határidő lejárt. Vádat nem emeltek ellene. A bizottság nyilatkozata kifejezésre juttatja azt az aggodalmat, hogy a politikailag kényelmetlenné vált fiatalembert - akit előzőleg választási üléseken történt felszólalósa, egy szamizdat lap kiadása, illetve az ablakába kirakott 1956-os forradalmat éltető jelszavak miatt kétszer már őrizetbe vette a rendőrség -, a pszichiátria módszereivel kívánják elnémítani. Körülbelül két hónappal később a Rúzsai ügy azzal fejeződött be, hogy a rendőrség elejtette a vádat. Rúzsai Lászlóról az általa választott ideggyógyintézet orvos szakértői szakvéleményt állítottak ki, amelynek értelmében elmeállapota nem hagy kívánni valót maga után. - Január első napjaiban - dátum nélkül - röpiratok ezrei terjedtek el Budapesten, amelyek a szakszervezetekből való kilépésre szólították fel a tagságot. A sokszorosított röplap rámutat arra, hogy a SZOT nem a munkásokat, hanem a pártot képviseli. Hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek 17 ezer függetlenített alkalmazottja van, akiket a tagdíjakból kell eltartani, és akik ennek ellenére nem tesznek semmit a tagság érdekében. A röpirat olyan szakszervezet létesítését követeli, amely támogatja a tagság érdekeit, követeli a sztrájkjog törvénybe iktatását, és harcol az állampolgári jogokért, közöttük az egyesülési- és sajtószabadságért. - 1988 január 9-én nyílt levelet intézett Grósz Károly miniszterelnökhöz a Társadalompolitikai és Honismereti Klub tanácsának vezetősége abból az alkalomból, hogy elterjedt hírek szerint a magyar rendőrség román menekülteket utasít ki az országból. A levél aláírói szerint mintegy 150-200-ra becsülik azon menekültek számát, akiket a magyar hatóságok visszatoloncoltak Romániába. Ezeket a személyeket a Securitate büntetőtáborba zárja, és nem egyszer, tettlegesen bántalmazza. A Grósz Károlyhoz címzett levél követeli a romániai menekültek részére is a görög, chilei és más hasonló menekültekkel azonos politikai gyakorlat alkalmazását, és ügyükben minden fontos intézkedés közzétételét. - Január 12-én sajtókonferenciát tartottak Für Lajos történész lakásán abból az alkalomból, hogy több mint 300 író, történész, szociológus, filozófus és közgazdász, valamint más foglalkozású magyar értelmiségi szolidaritási nyilatkozatot tett közzé a november 15-i brassói tüntetés, és sztrájkok ügyében. - A sajtókonferencián felolvasták annak a nyilatkozatnak a szövegét, amelyet neves magyar közéleti személyiségek írtak alá. Ez szolidaritást vállal a brassói tüntetőkkel, elítéli Ceausescu elnyomó politikáját, és figyelmeztet arra, hogy Ceausescu minden Romániában élő, demokratikusan gondolkozó személy közös ellensége. A nyilatkozatot az aláírók nevében a következő személyek jegyezték: Benda Gyula, Bokor Pál, Csoóri Sándor, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Mészöly Miklós, Szabó Miklós, Vásárhelyi Miklós. - Az elkövetkező napokban és hetekben több nyilatkozat, röpirat lát napvilágot, amely elítéli a romániai kormány politikáját, és állást foglal a külföldre menekülni kényszerülő lakosság mellett. - Január 30-a: Parlamentarizmus és demokrácia címmel második konferenciáját tartja a Jurta Színházban a Magyar Demokrata Fórum. - Február 1-je: Néma tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Mintegy 500 részvevő nevében Tamás Gáspár Miklós a falurombolás elleni tiltakozás szövegét helyezte el a kapu előtt. A tüntetést megelőzően magyar fiatalok egy csoportja éhségsztrájkot tartott a nagykövetség közelében. - Március 6-a: A Magyar Demokrata Fórum újabb tanácskozást tartott a Jurta Színházban. A téma ezúttal a határon kívüli magyarság helyzete volt. - 1988 március 8: Feltehetően annak érdekében, hogy megfélemlítsék azokat, akikről feltételezték, hogy tüntetésen kívánnak részt venni március 15- ikén, házkutatást tartott a rendőrség Bokros Péternél, Gadó Györgynél, Gravács Péternél, Demszky Gábornál és Nagy Jenőnél. Egy nappal később ugyancsak házkutatás volt Solt Ottíliánál. Akiknél házkutatást tartottak, nyilatkozatban tiltakoztak a gyanúsítás ellen, hogy egyrészt lázítanának, másrészt gyanús iratokat talált volna náluk a rendőrség. Az elkövetkező napokban beidézték a rendőrségre a nevezett személyeket, és megfenyegették őket, hogy őket teszik felelőssé minden esetleges rendzavarásért, március 15-én. (folyt.)
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|