|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Szlovákiai Nemzeti Párt - zárt ajtók mögött
|
---------------------------------------------
München, 1990. szeptember 10. (SZER, Világhíradó) - Horváth Gabriella számol be a Szlovák Nemzeti Párt kongresszusáról, és hadd jegyezzem meg rögtön, ez nem a többséget, nem a szlovák kormányt képviselő párt.
Sejtelem és titokzatosság lengte körül a Szlovák Nemzeti Párt második közgyűlését, melyet szombaton tartottak meg Kassán. Mivel az előzetes híresztelések szerint ez a kongresszus volt hivatott dönteni a párt további sorsáról, érthető volt az újságírók nagyfokú érdeklődése. Csakhogy a sajtó képviselőinek ezúttal csalódniuk kellett, ugyanis mint a Ludove Noviny című szlovák lap írja, a nyilvánosságot és a tömegtájékoztató eszközöket nem valami szívélyesen fogadták.
A gyűléssel kapcsolatos élményeit a csehszlovák televízió riportere is megosztotta a közvéleménnyel. A Narodra Obreda című kormánylapban ezt írja: "Valamilyen ifjonc megragadta a vállamat: itt nem filmezhetnek és nem is forgathatnak. Remélem, nincs rejtett magnetofonja. És a televízió máris ott találta magát a Szlovák Nemzeti Párt kassai kongresszusának zárt ajtaja mögött."
Persze azért az élelmes hírlapírók és riporterek bejutottak, s ha máshogy nem is, de zsebükben azért használták a magnetofonokat, így a párt közgyűléséről többé-kevésbé részletes információkat nyújthattak. Értékelésük szerint ellentmondásos felszólalások, viharos viták követték egymást a konferencián.
A párt elnöke bonyolult és hosszadalmas szervezeti kérdések megvitatása után beszámolt az elmúlt időszakban végzett tevékenységükről, melynek során összegezte, hogy pártjának sikerült kiemelnie öngyilkos letargiájából a nemzetet. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A Szlovákiai Nemzeti Párt - 1. folyt.
|
A továbbiakban kifejezte, hogy nem ért egyet a trencsénteplici tanácskozás határozataival. Felszólítom a kormányt, hogy annyi jogot adjon a szlovákiai magyaroknak, amennyi a magyarországi szlovákoknak van; felszólítom a kormányt, hogy az olyan embereket, amilyen Duray úr, nyilvánítsa a köztársaság első számú ellenségének - mondta.
Ezek után javasolta Dél-Szlovákia területeinek végleges katonai megerősítését. A lengyel határok megnyitásával kapcsolatban rámutatott arra, hogy a kivásárlás és kievés veszélye fenyegeti az országot. A gazdasági reformot is kritizálta, amely véleménye szerint koldusbotra fogja juttatni a nemzetet.
A pártelnök felszólalását viharos vita követte, melyet a homlokegyenest eltérő vélemények jellemeztek. Éles támadások érték a vezetőséget, leggyakoribb vádként a hozzá nem értést, egysíkúságot hangoztatták. Leghosszadalmasabban azonban az elnök személyéről vitatkoztak, s a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője 15 képviselőtársával együtt írásban követelte lemondását pártelnöki tisztségéről.
A vita végül személyeskedésbe torkollott. Több izgatott küldött felrohant a pódiumra, és egymás kezéből ráncigálta ki a mikrofont. Ezt látva egyesek tüntetően elhagyták a termet. Végül azonban mégiscsak sikerült úrrá lenni a helyzeten, így a második közgyűlés küldöttei a program utolsó pontjaként megválaszthatták a pártelnököt, aki ismételten Vicsevoszlav Moricz lett. +++
1990. szeptember 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|