|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
A helsinki csúcs és Irak
|
------------------------
München, 1990. szeptember 10. (SZER, A mai nap) - A helsinki csúcsértékezeletről és várható kihatásairól szól Szalay Tamás hírmagyarázata:
Ha abból indulunk ki, hogy mi minden történt augusztus 2-ika, az iraki agresszió napja óta, csak a legnagyobb elismeréssel adózhatunk a külvilág reakciójának és ezen belül az Egyesült Államok vezető szerepének.
Ez a folyamat jelentős mérföldkőhöz ért az elnökök tegnapi találkozójával. A közös nyilatkozat megnyugtatja az agresszor ellenfeleit, és hideg zuhanyt zúdit a nyúlszívűek nyakába. Leszögezi: Irak agressziója nem tűrhető el, és nem fogadható el. Feltétel nélkül ki kell vonja csapatait Kuvaitból, lehetővé téve Kuvait legitim kormányának újbóli hivatalba lépését, és szabadon enged minden, a területén és Kuvaitban lévő külföldi túszt.
Persze Bush és Gorbacsov nemcsak azért utazott Helsinkibe, hogy nyilatkozatban ismételje meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának az iraki agresszióra vonatkozó számszerű, immár öt érvényes határozatának követelményeit. Láttatni akarták az egész világgal és nem utolsósorban Szaddám Huszein iraki elnökkel, hogy aránylag újkeletű egyetértésük milyen egyértelmű. A többórás tárgyalás után megtartott sajtóértekezlet is sokkal inkább a kelet- és nyugati egyetértésről, mint a fennálló nézetkülönbségekről tanúskodott. Ezen a valóban történelmi jelentőségű tényen még a tévéközvetítések itt-ott bosszantóan tökéletlen volta sem sokat változtatott.
De az érthető elégedettség közben azért ne tegyünk úgy, mintha már nem lenne különbség Washington és Moszkva politikája között a Perzsa-öbölt illetően. A leglényegesebbre minden hírmagyarázó sietve rámutatott: a Szovjetunió még kizárja a válság katonai megoldását, és a politikai, diplomáciai törekvések sikerébe veti hitét. Gorbacsov szerint a két országnak és az ENSZ-nek hatalmas eszköztár áll rendelkezésére a helyzet politikai tisztázására. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A helsinki csúcstalálkozó - 1. folyt.
|
Amerika viszont nem veti el a katonai opciót, és mint ezzel kapcsolatban Baker külügyminiszter megjegyezte: a tegnapi közös nyilatkozat lehetővé tesz további intézkedéseket, és miután ezek a katonai erőt nem zárják ki, semmi nem gátolja Moszkva álláspontjának esetleges későbbi megkeményedését.
Washington a több mint százezer katona és óriási mennyiségű hadfelszerelés kiküldésével már félreérthetetlen jelét adta annak, hogy Szaddám Huszein minden további taktikázására, elterelő diplomáciai manőverezésére adott esetben milyen választ fog adni. Moszkva még nem jutott erre a pontra, s figyelembe véve a Szovjetunió gazdasági helyzetét és a fő felelős, Gorbacsov elnök pozícióját - óvatosabb állásfoglalása aligha számít meglepetésnek.
Egyébként Bush elnök tegnap is mindent igyekezett megtenni tárgyaló partnere sok tekintetben sebezhetővé vált belpolitikai helyzetének megerősítésére. Eltekintve attól a történelmileg úgyszintén nagy jelentőségű fejleménytől, hogy Amerika mintegy elismerte a Szovjetunió szerepét is a közelkeleti-térségben - amivel, hadd tegyük hozzá, sem Amerikában, sem Amerika szövetségeseinek táborában korántsem mindenki ért egyet - George Bush új ígéretet tett a Szovjetunió gazdasági megsegítésére. Amerika a peresztrojka sikerét akarja ezzel előmozdítani - hangoztatta az amerikai elnök -, mintegy elismeréséül annak, hogy Gorbacsov milyen halhatatlan érdemeket szerzett a kelet-nyugati feszültség feloldásában, az együttműködés megteremtésében. Gorbacsov is tett ígéretet: fokozatosan hazahívják az Irakban lévő szovjet katonai tanácsadókat.
Többé nem tudhatjuk, de joggal feltételezhetjük, hogy ez az újabb helsinki csúcstalálkozó, amelyet - mint mondják - más vagy több más találkozó is követni fog még ebben az esztendőben, ha nem is a meglepetés erejével, de mindenképpen kínosan érinthette az iraki elnököt. Kétségtelen ugyanis, hogy függetlenül az esetleges fegyveres választól, jóformán az egész világ gazdasági válasza máris jelentős mértékben növeli az iraki népre nehezező terhet. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A helsinki csúcstalálkozó - 2. folyt.
|
Szaddám Huszeinnek nyersolaja van bőven, de pénze és élelme fogytán. Az agressziót elutasító külvilág viszont kezdi egyre jobban összehangolni ellenlépéseit. A jelek arra mutatnak, hogy Bagdad inkább előbb, mint utóbb kénytelen szembe nézni a nemzetközi sakk-mattal - ez Helsinki legfontosabb üzenete. +++
1990. szeptember 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|