|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
NATO-miniszterek - Öböl (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. szeptember 10. hétfő (MTI-tud.) - A NATO
külügyminiszterei hétfőn, az Észak-atlanti Tanács ülésén
megerősítették azt az elvet, amelyet a helsinki csúcsról kiadott
közleményben Bush amerikai és Gorbacsov szovjet elnök is vállalt,
nevezetesen, hogy Iraknak a Biztonsági Tanács rá vonatkozó
valamennyi határozatát el kell fogadnia, nem lehet szó
félmegoldásról - ezt közölte az Észak-atlanti Tanács ülését követő
hétfő délutáni büusszeli sajtóértekezletén James Baker.
Az amerikai külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta: igen pozitív választ kapott a NATO-szövetségesektől arra az amerikai kérésre, hogy járuljanak hozzá a válság következményei által sújtott közép- és kelet-európai országok terheinek enyhítéséhez is. Hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak támogatnia kell a demokrácia útjára tért országokat, amelyeknek fejlődését veszélyeztetik a válság által rájuk rótt újabb terhek. A külügyminiszter ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a szovjet kőolajtermeléshez nyújtandó amerikai műszaki segítség később hozzájárulhat a közép-kelet-európai országok energiaellátásának javításához is.
Baker bejelentette, hogy Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek az év hátralevő részére mintegy 12 milliárd dollárnyi összeg biztosítását vállaltak az öbölbeli válság költségeiből. Ennek mintegy a fele szolgál a térségbe vezényelt amerikai csapatok költségeinek fedezetéül, a számukra biztosított üzemanyag, kőolaj, élelmiszer és egyéb anyagok áraként, s jelentős része az embargó alkalmazása által leginkább sújtott két ország: Egyiptom és Törökország támogatására irányul. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:37
|
Vissza »
|
|
NATO-miniszterek - Öböl (3. rész)
|
Bejelentették, hogy Baker csütörtökön Szíriába utazik és ott pénteken találkozik Asszad elnökkel, majd Rómába látogat, ahol még ugyanezen a napon az olasz vezetőkkel tárgyal, szombaton pedig Bonnban Genscherrel, az NSZK külügyminiszterével, ezután ludwigshafeni otthonában Kohl kancellárral folytat megbeszélést. Sajtóértekezletén a miniszter azzal indokolta a szíriai látogatást, hogy Szíria erőteljesen fellépett az öbölbeli válságban Szaddám Huszein agressziója ellen. Ám elutasította azt az értelmezést, hogy ez a Washington hivatalos minősítése szerint terrorista államnak számító Szíriával szembeni fenntartások elejtését, egyfajta jelképes megbékélést jelentene. Szíriával azonban az Egyesült Államoknak vannak kapcsolatai, ellentétben például az iráni relációval: Iránnal Washington kapcsolatai az ismert okokból megszakadtak, tehát ilyen látogatás nem jöhetett volna szóba - mondotta az amerikai külügyminiszter.
Előzőleg Manfred Wörner NATO-főtitkár tartott sajtóértekezletet. Újra kiemelte, hogy a NATO teljes szolidaritást tanusít az öbölbeli válságban, bár megerősítette azt is, hogy a szövetség üdvözöl minden további felajánlást tagállamai részéről a közös teherviseléshez. Wörner, akár csak James Baker, nagy örömmel üdvözölte a válságban tanusított szovjet magatartást, és Bakerhez hasonlóan szólt arról, hogy a jövőben, a jelenlegi válság megoldása esetén is szükség lesz arra, hogy az Öböl békeszerető országai és a nemzetközi közösség fontolóra vegyék sokoldalú biztonsági rendszerek kidolgozását minden további agresszió megakadályozására. A főtitkár ugyanakkor Galvin tábornok, a NATO (amerikai) főparancsnoka magánvéleményének nevezte azt a főtiszt által sajtóinterjúban kifejtett álláspontot, hogy a NATO működési körzetét ki kellene terjeszteni mai illetékességi területén túlra is. +++
1990. szeptember 10., hétfő 17:46
|
Vissza »
|
|
NATO-miniszterek - Öböl (2. rész)
|
Az amerikai külügyminiszter elmondotta, hogy Washingtonnak a válsággal kapcsolatos igényeit tartalmazó hosszú listával érkezett Brüsszelbe. Ezek közül az első a polgári szükséghelyzetekkel foglalkozó NATO tervező bizottság aktivizálása az Öböl térségébe irányuló légi- és tengeri szállítások összehangolására, majd olyan pontok következtek, mint a Földközi-tengeren levő haditengerészeti NATO-erők megerősítése a Medence keleti, az Öbölhöz közelebb eső térségében, a felderítő műveletek kiterjesztése a NATO AWACS repülőgépeivel, a Törökországnak szóló támogatás növelése, Egyiptom fokozott gazdasági és katonai támogatása, repülőgépek és hajók az amerikai szállítási műveletek előmozdítására, a közép- és délkelet-európai országoknak nyújtandó fokozott támogatás, és újabb erőfeszítések arra, hogy ,,vízhatlanná,, - kijátszhatatlanná - váljék az Irak elleni embargó.
- Ezeket a kéréseket általában egyetértéssel fogadták a szövetségesek - mondotta Baker, és felsorolta, hogy milyen újabb felajánlások történtek a szövetségesek részéről, elsősorban a szállítási kapacitások terén. Megerősítette azt is, hogy Washington szárazföldi erőknek az Öböl térségébe való irányítását is kérte szövetségeseitől. - Ezeket akkor is üdvözölné az Egyesült Államok - mondotta - ha csak jelképes erőkről lenne szó. A szövetségesek elvi egyetértése mellett gyakorlati lépésekre ezen az ülésen nem került sor ebben a témában.
Baker bevezető nyilatkozatának zárómondata kemény figyelmeztetés volt: ,,Szaddám Huszein Kuvait elleni agressziója nem maradhat fenn, és a világnak tudnia kell, hogy a jövendő agresszióra is képtelen lesz,,. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|