Rendszerváltás és az MTI

	Szuperhatalmi entente - brit visszhang (1.rész)
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: London, 1990. szeptember 10. hétfő (MTI-TUD) - Új világrend körvanalait látják kirajzolódni brit megfigyelők a Helsinkiben létrejött ,,szuperhatalmi entente,,-ban. Megállapítják, hogy az amerikai-szovjet egységdemonstráció növeli a válság békés megoldásának és Irak meghátrálásra kényszerítésének esélyeit, bár - a The Times véleménye szerint - az Öböl-konfrontáció most következő szakasza könnyen a háború diplomáciai előjátékának is bizonyulhat. ,,Csúcsegység az Irak elleni szankciókban - hangsúly a békés megoldás szükségességén,, - ezt a gondolatot emeli ki főcímében a Financial Times. A brit üzleti körök szócsöve ,,Közös front Helsinkiben,, című vezércikkében megállapítja: ,,A helsinki csúcs annak megerősítése, hogy szilárd marad a Kuvait iraki bekebelezése nyomán kialakult nemzetközi front. Gorbacsov - Szaddám Huszein minden ékverési kísérlete ellenére - egyértelműen demonstrálta, hogy állhatatosan az Egyesült Államok és más olyan országok mellett áll, amelyek megpróbálják rákényszeríteni Irakot törvénytelen szerzeményeinek feladására. Nézetkülönbségek fennmaradhattak a tekintetben, hogy e cél eléréséhez egyáltalán kell-e vagy mikor kell katonai erőhöz folyamodni, illetve, hogy milyen módon történjen erről döntés. Az alapkérdésben azonban nincs semmiféle kétértelműség. (...) Bush és Gorbacsov ugyan nem oldotta meg az Öböl-válságot, de a szuperhatalmi Szolidaritás fennmaradásának demonstrálásával növelte annak esélyeit, hogy Irakot végülis meghátrálásra kényszerítik,,. A The Times ,,Háborúellenesek és háborúpártiak,, című vezércikkében úgy véli, hogy elérkezett az idő az ütköző érvrendszerek gondos mérlegelésére, mert - mint írja - ,,a helsinki csúcs után az Öböl menti konfrontációnak az a szakasza következik, amely végső diplomáciai előjátéka lehet a háborúnak. Ha ez így lesz és Nagy-Britannia harcolni fog - folytatja a konzervatív lap -, a háborút nem brit területek, brit állampolgárok, vagy alapvető brit érdekek védelmében vívja. Nagy-Britannia az Egyesült Államok hívására fog belesodródni ebbe a háborúba. Brit katonai erőket nem köteleztek volna el az ügyben, ha elsőként nem köteleznek el amerikai erőket. Bush elnök csupán erőinek elkötelezése után utalt arra, hogy ő és mások fenntartják a jogot független cselekvésre, ha az ENSZ kudarcot vallana.,, (folyt.) 1990. szeptember 10., hétfő 17:29
Vissza »

	Szuperhatalmi entente - brit visszhang (2.rész)
A The Times megállapítja, hogy brit kormány és parlamenti ellenzéke eltérő hangsúlyokkal ugyan, de elfogadni látszik annak eshetőségét, hogy Nagy-Britannia a háború felé vezető útra lép. ,,Vezetőknek, akik ilyen ösvényre viszik országukat - írja a lap - időnként meg kellene állniok, hogy végiggondolják az utat,,. A háború elkerülése, illetve a háború kockázatának vállalása mellett szóló érvek áttekintés után a The Times erre a végkövetkeztetésre jut: ,,Béke, demokrácia és területi integritás világérvényű értékek. Lehet, hogy még harcolni kell értük, olyanoknak is, akiknek nincs közvetlen érdekeltségük a küzdelem kimenetelében, amiként az amerikaiak tették a második világháborúban és Koreában. Ez a küzdelem természetesen veszélyes és egyesek céltalannak tekinthetik. De az ég legyen irgalmas hozzánk, ha mindannyiszor ürügyet találunk a hazaindulásra, amikor próbára teszik eltökéltségünket.,, ,,Kérdések, amelyek nem voltak napirenden,, című vezércikkében a liberális The Guardian megállapítja: ,,A helsinki csúcstalálkozón az amerikai és a szovjet elnök olyan meggyőző összetartásról tett tanúságot, amilyen a legutóbbi időkig elképzelhetetlen lett volna. Annak reményében, hogy ez éppoly nagy benyomást tesz majd Szaddám Huszeinre is, a helsinki csúcs a hidegháború utáni korszak első sikeres társas vállalkozásának bizonyulhat. Csakhogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok párhuzamos érdekei még könnyen eltávolodhatnak egymástól a következő vonatkozási pontoknál. A két elnök ezért nem vitatta meg azt, amiről mindenki más beszél: egy amerikai vezetésű expedíciós erő stratégiai opcióit.,, A The Guardian végkövetkeztetése: ,,Még mindig igen nagy a valószínűsége annak, hogy a katonai erőalkalmazás - még ha Irak hajthatatlansága váltaná is ki - széttépné az új szuperhatalmi kapcsolatokat. Ez további erős érv amellett, hogy egyidejűleg kell türelmesnek és szilárdnak maradni.,, ,,Bush egy volt szuperhatalommal találkozik,, című vezércikkében a The Independent ezt írja: ,,Egyetlen ország sem tekinthető szuperhatalomnak, amely nem képes világszerte katonai erőt megjeleníteni. (...) Ily módon a helsinki csúcstalálkozó nem két szuperhatalom, hanem egy még mindig szuperhatalom és egy fontos, de hanyatló exszuperhatalom között zajlott le.,, (folyt.) 1990. szeptember 10., hétfő 17:32
Vissza »

	Szuperhatalmi entente - brit visszhang (3.rész)
A konzervatív kormányhoz közel álló The daily Telegraph ,,Hosszú távon,, című vezércikkében így összegez: ,,Bush és Gorbacsov elnök helsinki találkozója a szuperhatalmi entente legnevezetesebb megnyilvánulása volt a hidegháború vége óta. Ezzel megerősítették a nemzetközi közösségnek azt az eltökéltségét, - hogy meggyőzze Szaddám Huszein elnököt: az agresszió nem fizetődik ki. (...) Bármennyire is üdvözlendő azonban a szuperhatalmi egyetértés, a Szaddám-ellenes egységfront hosszú távú fenntartásának nehézségeit nem szabad alábecsülni. A konfrontációnak ebben a szakaszában végzetes lenne olyan benyomást kelteni Szaddámban, hogy a politikai megoldás keresése eleve kizárja az erőhöz való folyamodás végső lehetőségét.,,+++ 1990. szeptember 10., hétfő 17:34
Vissza »