|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
Antall - bonni program (2. rész)
|
Ez alkalommal is fenntartás nélkül támogatta a német egységet. Ugyanakkor emlékeztetett a Magyarországra nézve esetleg kedvezőtlen hatásokra is, például arra, hogy veszélybe kerül az NDK-val kiépített évi kétmilliárd dolláros, Magyarország számára fontos kereskedelmi forgalom. Ennek visszaesése súlyosan érintené a magyar gazdaságot. - Ezért ennek a gondnak az elhárításához az NSZK-tól ötleteket, segítséget kérünk - mondta.
Antall József beszámolt a Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnökkel nemrégiben folytatott tárgyalásairól is, főként a német egység kérdésére vonatkozóan. Reményét fejezte ki, hogy ha a német Szövetségi Gyűlés és a keletnémet Népi Kamara egyidejűleg megszavazza a lengyel határok elismerését tartalmazó nyilatkozatot, akkor ez lényegesen megkönnyíti a lengyelek lélektani helyzetét, eloszlatja aggodalmaik jó részét.
A nyugatnémet külügyminiszter meggyőződése szerint az egységet mielőbb meg kell valósítani - lehetőség szerint még ez év végéig -, mert ez minden érintett fél érdeke: gazdasági, politikai és sok más szempontból is fontos.
A magyar kormányfő és a nyugatnémet külügyminiszter egyetértett abban, hogy az új európai rendszer kialakításakor a Szovjetuniót ne rekesszék ki Európából, és a szovjeteknek ne is támadhasson ilyen érzésük. Hans-Dietrich Genscher a romániai helyzetről is véleményt kért Antall Józseftől, aki a fejleményeket válságosnak, és azok irányát különösen aggasztónak mondotta. Azonos volt a véleményük abban is, hogy a Nyugatnak nem szabad teljesen elszigetelnie Romániát az európai fejlődéstől.
A bonni magyar nagykövetségen Horváth István, immár Berlinbe is akkreditált nagykövet fogadást adott Antall József tiszteletére. A fogadáson a nyugatnémet politikai gazdasági és kulturális élet számos vezető képviselője volt jelen.
Innen a Hammerschmidt-villába, az elnöki rezidenciára vezetett a magyar kormányfő útja: Richard von Weizsa:cker szövetségi elnökkel folytatott szívélyes megbeszélést.
Ezután került sor a szövetségi kancellári hivatalban Antall József és Helmut Kohl találkozójára. A magyar miniszterelnököt katonai tiszteletadással üdvözölték. A két kormányfő együtt hallgatta meg a magyar és az NSZK-himnuszt, fogadta a díszegység köszöntését.+++
1990. június 21., csütörtök 18:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|