|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
Suzuki úr rövidesen dönt (1. rész)
|
Tróm András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 12. vasárnap (MTI-tud) - Még az év vége előtt dönt a Suzuki cég arról, hogy belevág-e egy autógyár építésébe Magyarországon. Ezt szombaton, Magyarországról visszatérve jelentette be tokiói sajtótájékoztatóján japán vezető kiskocsigyártó cégének az elnöke, Suzuki Osamu. Tárgyalásairól elmondta, hogy a végleges választ a magyar fél sürgeti.
,,Nehéz döntés előtt állunk,, - idézi a The Japan Times a Suzuki elnökét, aki kifejtette: ,,Nem csak rajtunk és a magyar kormányon múlik a döntés, mivel sokan érintettek annak meghozatalában,,. Azt is egyértelművé tette, hogy a kérdést kizárólag üzleti szempontból mérlegeli és kategórikusan kijelentette, hogy a beruházással a Suzukinak a célja nem az, hogy Magyarország gazdasági és társadalmi reformjait támogassa, hanem hogy üzletet kössön. Ezzel összefüggésben rávilágított, hogy a döntést már korábban meg kellett volna hozniuk, még a reformok bevezetése előtt, mert a jelenlegi helyzetben az ügy politikai kérdéssé vált. A The Japan Times riportere emlékeztetett rá, hogy a Suzukinak már volt sikertelen próbálkozása Jugoszláviában, ami nagyon óvatossá tette a magánvállalatot az eltérő társadalmi rendszerű országban való együttműködés tekintetében. Az egyetlen kérdés, amire egyértelműen pozitív választ adott a Suzuki elnöke, arra vonatkozott, hogy nem okozna-e gondot a munkások képzése Magyarországon. A cég elnöke elmondta, hogy nem aggódnak, mivel erre vonatkozóan kellő tapasztalatra tettek szert, hiszen Indiában és Pakisztánban teljesen képzetlen munkásokat tudtak felkészíteni arra az időre, amire az autógyárat felépítették. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 10:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|