|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23-a Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - Az Október 23-a Bizottság fenntartja azt az álláspontját, hogy október 23. piros betűs nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen - hangsúlyozták a bizottság képviselői nemzetközi sajtótájékoztatójukon, amelyet kedden tartottak Budapesten.
Elhangzott, hogy 1956. október 23. kiemelkedő esemény volt a magyar nemzet életében, és az azóta eltelt 33 év óta ez az első olyan esztendő, amikor őszintén és nyíltan beszélhetünk 1956-ról, és meg is ünnepelhetjük. A megemlékezés pedig pártok feletti feladat, s ezt az Október 23-a Bizottság - amely különböző ellenzéki szervezetreket tömörít - alapvetőnek tekinti. Épp ezért a bizottság teljes nyíltsággal fordult minden magyarországi párthoz és szervezethez, hogy csatlakozzanak október 23-a méltó megünnepléséhez. A csatlakozni szándékozó szervezeteknek azt szabták feltételül, hogy ítéljék el az 1956-ban történt idegen fegyveres beavatkozást, illetve az azt követő megtorlást - mutattak rá a bizottság képviselői. Deutsch Tamás a bizottság október 23-ra tervezett közös rendezvényeit ismertette. Elmondta: ez nem jelenti azt, hogy egyes helyi közösségek ne tarthassanak megemlékezést, de a bizottság ezeket is koordinálja. A fővárosban október 23-ra tervezett megemlékezés-sorozat 13 órakor kezdődik a Corvin közben és a Killián-laktanyánál. Ezeken a helyszíneken Pongrácz Gergely, Márton András, valamint Gyenes Judit, Maléter Pál özvegye mond beszédet. Ezután koszorút kívánnak elhelyezni a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületén. A Műegyetemnél 14 órakor kezdődik a megemlékezés, s itt Mécs Imre, Erdélyi Tibor, valamint egy műszaki egyetemista lesz a szónok. Innen a Bem térre vonulnak, ahol 16 órakor kezdődne a megemlékezés, amelyen Sebestyén László, Für Lajos, továbbá kelet-európai ellenzéki szervezetek képviselői fognak beszélni. A harmadik központi rendezvény helyszíne a Hősök tere lesz, ahol megkoszorúzzák az Ismeretlen Katona sírját, majd Hornyák Tibor és Zimányi Tibor mondanak beszédet. Mind a három helyszínről a Parlament elé vonul a tömeg. A tervek szerint a Kossuth téren 18 órakor kezdődik a megemlékezés. Itt Fónay Jenő, Rácz Sándor, Wittner Mária, Obersovszky Gyula és Krassó György mond beszédet, versek hangzanak el, valamint felolvassák egy 1956 után kivégzett mártír búcsúlevelét - mondta a programot ismertetve Deutsch Tamás. (folyt. köv.)
1989. október 3., kedd 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|