|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet nagykövet sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Az MTI munkatársa Nagy Imre és mártírtársai temetéséről, a gyászszertartáson elhangzott beszédekről, valamint a szovjet nagykövetség előtti csütörtöki tüntetésről kérte Borisz Sztukalin véleményét. A nagykövet szerint a temetés Magyarország belső ügye; nincs szükség arra, hogy azt a Szovjetunió értékelje. Nem kerülték el viszont figyelmünket azok a kijelentések - mondotta -, amelyek a Hősök terén, illetve az előző esti tüntetésen hangzottak el. Egyes kijelentések - nézetünk szerint - szovjetellenesek, kommunistaellenesek voltak. Azonban semmi esetre sem találunk azonosságot e megfogalmazások és a hivatalos magyar vélemény, illetve a közvélemény álláspontja között - hangsúlyozta. Azt valljuk, hogy ezek a kijelentések nem a magyar társadalom álláspontját tükrözik. A Magyar Hírlap azokról - a magyar sajtóban is napvilágot látott - nézetekről kérdezte a nagykövetet, miszerint hazánk gazdasági nehézségeinek egy részéért a Szovjetuniót is felelős. Borisz Sztukalin nem értett egyet ezzel a véleménnyel, mint mondotta, számos érvet lehet felsorakoztatni ennek megcáfolására. Emlékeztetett egyebek között az ötvenes, hatvanas években szovjet segítséggel épült létesítményekre. Kiemelte, hogy a legkorszerűbbek közé sorolható paksi atomerőmű is szovjet részvétellel készült, s azt a jövőben további két blokkal bővítik. Hangoztatta, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai mindig is a kölcsönös előnyökön alapultak. Bár a szállítások nem csökkentek, a magyar-szovjet árucsereforgalom 200 millió rubeles a magyar kereskedelmi aktívum, holott a múlt esztendőig a magyar fél szaldója negatív volt. Kölcsönös a törekvés, hogy az elszámolás a későbbiekben konvertibilis valutában történjék, ám ez a jelenlegi állapot szerint Magyarországnak több mint másfélmilliárd dollár plusz kiadást okozna. További kérdésekre válaszolva hangoztatta: a közelmúlt pekingi eseményei nem hatnak közvetlenül a szovjet-kínai viszonyra. A szocialista országok közötti kapcsolatokról szólva leszögezte: minden testvérpárt, minden testvérország csupán saját népének tartozik felelősséggel, minden ország maga választja meg fejlődési irányát. Ám több türelemre, tapintatra és megértésre van szükség ahhoz, hogy figyelembe vegyék egymás országainak belső sajátosságait. A Szovjetunió kizárja még a lehetőségét is a külső beavatkozásnak bármelyik ország belügyeibe - mondotta Borisz Sztukalin. (MTI)
1989. június 21., szerda 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|