|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök -
Rendkívüli napirendi pontként az autópálya használati díj bevezetéséről tanácskozott csütörtöki ülésén a Magyar Autóklub elnöksége, még mielőtt ismertté vált volna a kormány ülésén született döntés. Valter Medárd ügyvezető elnök elöljáróban leszögezte: a kormány az utóbbi években számos olyan intézkedést hozott, amely kifejezetten az autósokat sujtotta, ilyen volt például a benzin, illetve a gépkocsik árának drasztikus növelése. Mindez sok milliárd forintos többletbevételhez juttatta a költségvetést, s éppen emiatt etikailag sem tartható helyesnek az autósok további terhelése. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes, úgy is, mint az Autóklub társelnöke elmondta: a Minisztertanács mostani ülése elé három variációt terjesztettek, az egyik ezek közül az autópálya-díj módosított formája, a másik az üzemanyag árának egyforintos emelése, a harmadik pedig az, hogy a költségvetésből oldják meg az útépítést. Ezt követően a miniszterhelyettes utalt arra: a tárca kényszerhelyzetben volt, amikor az útadóval kapcsolatos javaslatát a kormány elé vitte. A kényszerhelyzetet az okozta, hogy az év elején még kétmilliárd forint állt a tárca rendelkezésére útépítéshez, ám ezt két lépcsőben elvonták. Ilyen körülmények között a folyamatban lévő munkákat le kellene állítani. Megemlítette például a világbanki hitelből épülő M0-ás autópályát, melynek első szakaszát jövőre akarják befejezni, s ha leállítják a munkát, a büntetést dollárban kell fizetni. Az M5-ös autópályát Kecskemétig akarták tovább építeni, s befejezés előtt áll Szolnoknál és Polgárinál két Tisza-híd építése is. Mindezekbe, illetve más folyamatban lévő útépítésekbe eddig már 4 milliárd forintot fektettek be és a befejezésükhöz további 2,5 milliárdra lenne szükség. Külföldi vállalkozók is bekapcsolódnának a magyarországi fejlesztésbe, de azzal a feltétellel, hogy legalább egymilliárd forint értékű munkát a magyar állam végeztessen el. A miniszterhelyettes alapvető fontosságúnak tartotta az útalap létrehozását, ugyanis ezzel végre garantálni lehetne, hogy évente meghatározott összeget kizárólag útépítésre fordítsanak. Mindezidáig tervalkuban dőlt el, hogy mennyi marad útfejlesztésre, s ez az összeg 1980 óta folyamatosan csökkent. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (2. rész)
|
A vitában többen támogatták ezt a véleményt és tiltakoztak a díj bevezetése ellen. Kifejtették: az intézkedést csak hevenyészve készítették elő, holott szükséges lett volna a döntés előtt szélesebb körben megvitatni. Mások úgy vélték, hogy a kormány túlságosan nagy kockázatot vállalt a várható 1,2-1,5 milliárd forintos, csekélynek tekinthető bevétel fejében. Mindez olyan káros hatásokkal jár, hogy a forgalom 30-40 százaléka átterelődik az autópályákkal párhuzamos rossz minőségű utakra, megnő a balesetveszély és a környezeti ártalom. Volt, aki azt követelte: a kormány adjon számot arról, hova ment el az a pénz, amelyet útépítésre igértek az elmúlt években. A szakemberek arra is rámutattak, hogy a közúti közlekedés évente 40-50 milliárd forint bevételt hoz, amelynek túlnyomó részét a költségvetés nyeli el. Az autósokat képviselő elnökségi tagok leszögezték: nem általában az autópálya díj ellen vannak, hiszen például Olaszországban ennek ellenében több ezer kilométert lehet autópályán megtenni, s az így megtakarított üzemanyag értéke jóval több, mint maga a díj. Nálunk azonban a valódi autópályák hossza alig haladja meg a 200 kilométert és azok is csonkák, sehova se vezetnek, nem kapcsolódnak a nemzetközi főútvonalakhoz. Volt, aki megkérdőjelezte az útadó bevezetésének legalitását, mondván, hogy az 1988-ban született közúti közlekedési törvény kimondja: a közutak fejlesztése állami feladat. Ezt tehát törvényellenes tovább hárítani a lakosságra. Többen azt kifogásolták, hogy az 1,6 millió autós érdekeit képviselő Autóklub nem volt bevonva a döntés előkészítésébe. A miniszterhelyettes erről elmondta: Balogh Tibor, az Autóklub főtitkára rendszeresen részt vesz a minisztériumban folytatott tanácskozásokon, így módja lett volna, hogy az általa képviselt szervezetet már az előkészítés korai stádiumában tájékoztassa. A főtitkár olyannyira tudatában volt a várható döntésnek - folytatta -, hogy a klub nevében vállalkozott a díj kifizetését igazoló biléta forgalmazására. A bejelentést nagy felzúdulás követte, ez a fordulat váratlanul érte az elnökséget. Végül a csaknem száztagú testület úgy határozott, hogy az autósok megsarcolását jelentő valamennyi megoldás elfogadhatatlan. Az út- és autópályépítés fontos feladat, de ennek terheit a költségvetés viselje. (MTI)
1989. április 20., csütörtök 18:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|