|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (1. rész)
|
1989. április 7., péntek - Szenvedélyektől sem volt mentes az MSZBT Országos Elnökségének pénteki ülése: a Parlament Vadász-termében megtartott tanácskozáson pro és kontra vélemények váltogatták egymást a mozgalom működésének megújulásáról kialakult vitában. A testület végül - hosszas vita után - elfogadta az új szerveződési formákra, a mozgalom felépítésének módosítására vonatkozó javaslatot tartalmazó előterjesztést, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a barátsági mozgalom ezentúl tagcsoportokban és aktivistáin keresztül fejti ki tevékenységét, s kollektív, egyéni, pártoló és tiszteleti tagsági viszonyt ismer el.
A tanácskozáson Apró Antal elnök megnyitó szavait követően Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatót a magyar-szovjet politikai és gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Elöljáróban leszögezte: az államközi és pártkapcsolatok, a magyar és a szovjet vállalatok, intézmények közötti együttműködés mellett nagy jelentősége van a megyék, városok, dolgozó kollektívák közötti rendszeres érintkezésnek, az emberi kapcsolatok ápolásának, egymás tapasztalati, gondjai és eredményei jobb megismerésének is, amiben a baráti társaság nagyon fontos szerepet tölt be. Hozzátette: e területen sok a kiaknázatlan lehetőség. A továbbiakban a magyar-szovjet politikai kapcsolatok fejlődésével, a nemzetközi politikai viszonyok alakulásával kapcsolatban kiemelte: a Szovjetunió új külpolitikai filozófiája és konstruktív fellépése nyomán jelentős és kedvező előjelű változások indultak meg a nemzetközi kapcsolatokban. A nemzetközi viszonyok javulása számunkra rendkívül fontos, hazai tennivalóink elvégzéséhez szükséges, sőt nélkülözhetetlen külső tényező és feltétel. Az új szovjet külpolitikai gondolkodás segíti a magyar érdekek szélesebb körű érvényesítését. Rámutatott: a magyar és a szovjet külpolitikai törekvések közötti azonosság abban is megnyilvánul, hogy egy minden korábbinál nagyobb mértékben és szélesebb területen együttműködő Európa megteremtése érdekében mindkét ország változatlanul szükségesnek tartja a kontinensünkön szemben álló katonai tömbök egyidejű felszámolására irányuló erőfeszítések folytatását. Politikai, katonai szövetségi rendszerünk addig is realitás, olyan szervezet, amelyben megvan a nyitottság, a fogékonyság a szövetségesek közötti kapcsolatok és együttműködés korszerűsítésére. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (2. rész)
|
- Zavartalanok, jól fejlődnek a magyar-szovjet politikai kapcsolatok - jelentette ki Iványi Pál, majd rámutatott: magyar részről nagyra értékeljük, hogy a Szovjetunió az elmúlt időszakban újabb gyakorlati intézkedéseket tett a területén élő magyar nemzeti kisebbség helyzetének javítására. Megvan a remény arra, hogy ezeket a közeljövőben további hasonló intézkedések követik. Partnerünk jelezte készségét a határ menti területek gazdálkodó szervezetei és intézményei közötti együttműködés fejlesztésére, az emberi kapcsolatok ezzel összefüggő bővítésére. A továbbiakban utalt arra, hogy a Szovjetunió több mint négy évtizede legnagyobb külgazdasági partnerünk. Pótolhatatlan beszerzési forrása volt és marad a magyar gazdaság számára szükséges energiahordozóknak és nyersanyagoknak. Számos magyar ipari objektum létesítésében vett részt gépek, berendezések szállításával, szellemi-műszaki szolgáltatásokkal. A Szovjetunió a legnagyobb vásárlója feldolgozóipari és élelmiszergazdasági termékeinknek. A gépipari termékek jelentős hányada kerül a Szovjetunióba. A Központi Bizottság titkára elmondta: a magyar-szovjet áruforgalom csökkenése, KGST-kereskedelmünk növekedésének megtorpanása is jelzi, hogy a tagországok belső gazdasági problémái mellett a korszerűtlen együttműködési mechanizmus is gerjesztője a nem kívánatos dezintegrációs jelenségeknek és folyamatoknak. Az együttműködési mechanizmusból eredő fékező hatás mérséklése, ellensúlyozása érdekében magyar részről már hosszabb ideje szorgalmazzuk az önálló vállalatok együttműködésére épülő mikrointegrációs kapcsolatok fejlesztését. A továbbiakban az új vállalati együttműködési formák elterjedéséről, eredményeiről szólva megállapította: több mint 250 magyar szervezet alakított ki közvetlen kapcsolatot szovjet partnerekkel; együttműködés jött létre számos szovjet tagköztársasággal; 13 vegyesvállalat működik, s a közeljövőben várhatóan további közös cégek kezdik meg tevékenységüket. Hozzátette: összességében azonban az új együttműködési formák még nem képviselnek számottevő volument, arányuk a teljes magyar-szovj et áruforgalmon belül alig éri el az 1 százalékot. Rámutatott: minden korábbinál sürgetőbben vetődik fel a szocialista gazdasági integráció, az együttműködési mechanizmus gyökeres átalakításának igénye. Az együttműködésben nagyságrendileg nagyobb teret kell biztosítani a vállalatoknak, az áru- és pénzviszonyok érvényesülésének. Az 1991-95. évi együttműködés már ennek az elvnek a figyelembe vételével alakul ki. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (3. rész)
|
A szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkról, a KGST-együttműködés távlatairól szólva kijelentette: a jövőben - a tagországok eltérő helyzetét figyelembe véve - a KGST-ben differenciált, nem valamennyi tagországra kiterjedő új együttműködési megoldásokra kell törekedni. Arra van szükség, hogy a gazdasági együttműködést az érdekelt országok két- vagy háromoldalú alapon fejlesszék. Elengedhetetlen a közgazdasági eszközrendszer alapvető korszerűsítése, az áru-, pénzviszonyok szélesebb körű alkalmazása. A hangsúlyt itt is az érdekelt országok közötti közös nevező megtalálására kell helyezni - hangsúlyozta a KB titkára. Hozzátette: nem mondhatunk le arról, hogy a gazdasági együttműködés a jövőben a világpiacon érvényesülő értékrend, a gazdasági hatékonysági kritériumok figyelembe vételével fejlődjék. A KGST együttműködési rendszerének továbbfejlesztésében egyre nagyobb szerepe lesz annak, hogy milyen ütemben halad az egyes tagországok belföldi gazdaságirányítási rendszerének korszerűsítése. Hazánk, mint távlati célkitűzéssel, egyetért a termelési tényezők KGST-méretű szabad mozgásának megteremtésével. Ennek azonban számos, ma még hiányzó előfeltétele van, amelyeket pusztán elhatározásokkal, központi intézkedésekkel, deklarációkkal nem lehet helyettesíteni. Az érdekelt országok közötti együttműködésben a piaci viszonyok kibontatoztatásához mindenekelőtt a belső, nemzeti piacokat kell megteremteni. Iványi Pál tájékoztatta a testületet arról is, hogy a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban a kétoldalú együttműködési mechanizmus radikálisabb változtatásának lehetőségeit is vizsgálják. A belső műhelymunka eredményei, következtetései a közeljövőben napvilágot látnak. Végezetül kifejezte azt a meggyőződését, hogy az MSZBT-nek a továbbiakban is fontos szerepe lesz a magyar-szovjet kapcsolatok ápolásában, tagcsoportjai hasznosan járulhatnak hozzá a mikrointegrációs folyamat erősítéséhez, a közvetlen gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez, új partnerek felkutatásához. Az előadói beszédhez kapcsolódó felszólalások példákat soroltak a magyar és a szovjet főiskolák, egyetemek, kutatóhelyek közötti konkrét együttműködésre. Sor került az utóbbi időben többek között a különböző szakterületi tematikák, tantárgyi programok, szakkönyvek, kiadványok, műszaki-tudományos információk cseréjére, oktatók hosszabb, rövidebb idejű tanulmányútjaira egymás intézményeiben. Elhangzott az is, hogy a gazdasági kapcsolatokat még mindig számos bürokratikus előírás gátolja, amelynek felszámolása elősegítené az árucsereforgalom növekedését. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (4. rész)
|
Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az MSZBT működési elveinek korszerűsítését körvonalazó javaslathoz. Az előterjesztés leszögezi: a széles társadalmi bázison működő politikai tömegmozgalom alapvető feladata továbbra is a hiteles, pontos tájékoztatás a Szovjetunióról, a szovjet emberek életéről, munkájáról, a gazdaság és kultúra eredményeiről, az átalakítás, az új politikai gondolkodásmód jegyében zajló folyamatokról, annak a munkának a bemutatása, amelyet a Szovjetunió, a szocialista közösség országai kifejtenek a béke megóvásáért, Európa és a világ népei biztonságáért. Széles körű tevékenységet folytat a társaság annak érdekében, hogy a mai magyar valóságot, céljainkat, reformtörekvéseinket minél többen megismerjék a Szovjetunióban is. Az MSZBT társadalmi célnak az önálló, demokratikus, szocialista Magyarország megvalósítását tekinti, amelyet a politikai pluralizmus jegyében működő, a hatalom gyakorlásában munkamegosztást kezdeményező MSZMP irányításával tart elérhetőnek. Ennek érdekében kész együttműködni mindazon pártokkal, szervezetekkel, mozgalmakkal, amelyek a Szovjetunióval való együttműködést elengedhetetlennek tartják, s hazafias, internacionalista politikai mozgalomként ismerik el a társaságot. A főtitkár kijelentette: az MSZBT továbbra is alapvető társadalmi célnak tekinti a szocialista Magyarország megteremtésében való aktív közreműködést. A politikai pluralizmus, a többpártrendszer, a magyar külpolitikai törekvések más kormányok és népek részéről való kedvező fogadtatása jó előfeltételt teremt a korábban már működő baráti társaságok újjáéledésére, illetve újabbak alakulására. Nem kerülhető meg az a kérdés sem: a társaság politikai tömegmozgalomként dolgozzon-e tovább vagy társadalmi szervezetté fejlődve végezze munkáját - hívta fel a figyelmet. Utalt arra: van, aki tömegszervezetté merevítené a barátsági mozgalmat, s találkozni lehet olyan vélekedéssel is, hogy a laza kötődés a mozgalom erősségét is bizonyítja. Ugyanakkor előny - mutatott rá, hogy a társaság működését nem kötik meg bürokratikus szervezési elemek. Az ügyvezető elnökség nevében javasolta a testületnek, hogy a baráti társaság a jövőben is politikai tömegmozgalomként működjön. Bíró Gyula a továbbiakban szólt arról is, hogy az új, az érdekazonosság vagy azonos politikai meggyőződés alapján létrejött szerveződések is fontosnak tartják, hogy a velük együttműködni akarók aktívabb része szervezetileg is kötődjék, legyen egyéni tagja az adott mozgalomnak. Ezért született meg az a javaslat, hogy az MSZBT teremtse meg az egyéni tagság lehetőségét, elsősorban, de nem kizárólagosan a kollektív tagcsoportok keretében. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (5. rész)
|
Kezdeményezés született arra is, hogy hozzák létre az MSZBT megyei, városi, budapesti, kerületi, illetve budapesti intézményi bizottságait. Felvetődött az az igény is, hogy a társaság küldjön képviselőket a tanácsokba és az Országgyűlésbe. Az előterjesztés felett kialakult élénk vitában tizen mondták el véleményüket. Többen sürgették annak megvizsgálását, hogyan lehet megteremteni a megújulás gazdasági feltételeit. Javaslatként hangzott el a tagdíjfizetés bevezetése, vállalkozási formák - például utazási iroda - létrehozása. Drámai szavak kíséretében vetődött fel: sürgető feladat a mai társadalmi, politikai viszonyoknak megfelelő barátsági mozgalom kialakítása. Jelenlegi formájában, működésében ugyanis a közvélemény számára már nem fogadható el, s ezzel számolni kell. Rámutattak arra is, hogy a magyar-szovjet kapcsolatok nélkül Magyarország jövője elképzelhetetlen. Ugyanakkor kijelentették: az MSZBT nem gyengül, hanem erősödik, ha a mozgalomban a társadalom egésze jelen van, politikai nézetek szerint is jobban tagolódik, s felismerhetőbbé teszi azt, hogy a magyar-szovjet együttműködés az egész nép ügye. Felhívták a figyelmet arra a jelenségre is, hogy a társadalomban mintha csökkent volna a barátsági mozgalom presztizse, népszerűsége. A tanácskozáson szóba került: szükséges az MSZBT 1991-re tervezett országos értekezletének mielőbbi összehívása. A testület úgy határozott, hogy legközelebbi, júniusi ülésén dönt az időpontról. (MTI)
1989. április 7., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|