|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság ülése
|
------------------------------ München, 1989. október 3. (SZER, A mai nap) - Ma délelőtt sajtótájékoztatót tartott az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplésére alakult Október 23. Bizottság. Szilágyi Sándor tudósít Budapestről: Az Október 23. Bizottság képviselői négy kérdéskörröl tájékoztatták az újságírókat. Először Fónay Jenő ismertette a bizottság létrejöttének történetét. Elmondta, hogy a Politikai Foglyok Szövetsége augusztus 23-ikára 41 pártot és szervezetet hívott össze a Jurta Színházba, pártállásra való tekintet nélkül. Ebből nőtt ki végül a most már csak ellenzéki pártokat és szervezeteket, összesen 24-et magába tömörítő Október 23. Bizottság, melynek alapelve: a forradalomra emlékezve nem érvényesülhetnek szűkös pártszempontok. Ezután Deutsch Tamás ismertette az október 23-iki megemlékezések forgatókönyvét. A békés demonstrációk három helyszínről indulnak, s este 6 órakor találkoznak a Parlament előtt. Az első helyszín a legendás Corvin köz, ahol déli 1 órakor az egykori főparancsnok, Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen az egybegyűltek átmennek a szemközti Kilián laktanyához, hogy meghallgassák Malétár Pálné Gyenes Judit és Márton András emlékező szavait, majd a rádióhoz vonulnak, ahol emléktáblát helyeznek el, s végül csatlakoznak a Parlament előtt gyülekezőkhöz. A másik, a budai találkozási pont is történelmi helyszín. Délután 2 órakor a műegyetem Gellért téri oldalánál Mécs Imre és Erdélyi Tibor az egykori, egy mai műegyetemista pedig a mai egyetemista fiatalok nevében tesz hitet a forradalom mellett. Az itt összegyűltek a Bem térre vonulnak, ahol Sebestyén Lászlót, Für Lajost, valamint kelet-európai ellenzéki szónokokat hallgathatnak meg, majd a Bem térről átvonulnak a Parlamenthez. (folyt.)
1989. október 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Október 23. Bizottság ülése - 1. folyt.
|
A harmadik helyszín a Hősök tere. Itt 15 óra 30 perckor Zimányi Tibor és Hornyák Tibor szónoklata mellett megkoszorúzzák az ismeretlen katona síremlékét, és innen vonulnak a Parlamenthez, ahol Fónay Jenő, Rácz Sándor, Vittner Mária, Obersovszky Gyula és Krassó György mond emlékbeszédet. A megemlékezések forgatókönyve után Hornyák Tibor elmondta a sajtó képviselőinek: az Október 23. Bizottság szeptember 25-iki keltezésű nyilatkoztatát egyetlen lap sem közölte - alighanem központi pártutasításra. Végezetül a kérdésekre adott válaszokból tájékozódhattunk az október 23-iki emlékünnepségek szervezési körülményeiről. Mint megtudtuk, a gyűléseket a bizottság az 1989. 3., úgynevezett gyülekezési törvény előírásainak megfelelően, szabályosan bejelentette. A szervezők százezres nagyságrendű ünneplő tömegre számítanak. Rendező gárdát - körülbelül 1500 főt - a szervezetek maguk állítanak ki. Rendőri közreműködést, rendfenntartó erőket nem vesz igénybe a bizottság. Az emléktáblák elhelyezését természetesen előre egyeztették az érintett intézmények, például a Magyar Rádió vagy az egykori Kilián laktanya illetékeseivel. Végül: a bizottság bízik benne, hogy október 23-ikáig lekerül a vörös csillag a Parlament tetejéről, és így nem korbácsolja majd fel a forradalomra - helyszínről lévén szó - az október 25-iki véres sortűz áldozataira emlékező tömeg kedélyét. +++
1989. október 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|