![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A független képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. november 30., csütörtök - A békés átmenetet csak az garantálja, ha a parlament nem oszlatja fel magát, s ezzel egyidejűleg a Németh-kormány is helyén marad az új választásokig - jelentette ki Petrasovits Anna, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, akit a független képviselőcsoport tagjai hívtak meg csütörtöki ülésükre.
A képviselők elsősorban az SZDP politikai hitvallására, a jövőbeni átalakulásra vonatkozó gazdasági, társadalmi elképzeléseikre voltak kíváncsiak. Az SZDP közelmúltban megválasztott vezetője elöljáróban - még a hétvégi népszavazás eredményére utalva - elmondta: a négypárti koalíció igazolta az előzetes reményeket, s egyúttal bizonyította működőképességét is. Hozzátette: tapasztalata szerint szerte a világon először parlamenti választásokat tartanak, s csak ezután következik a köztársasági elnök megválasztása. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon hosszú távon együttműködhet-e a most szövetségre lépett, de politikai felfogásukat tekintve különböző négy párt, Petrasovits Anna kifejtette: a történelem tanúbizonysága szerint a szociáldemokraták mindig is a polgári radikálisokkal, a polgári demokratákkal működtek együtt a legeredményesebben. Hangsúlyozta azonban, hogy pártját a liberálisoktól alapvetően megkülönbözteti az, hogy a szociáldemokraták egy szociálisan felelős államban gondolkodnak, illetve fontos, mással nem helyettesíthető szerepet tulajdonítanak az erős, alulról felépülő szakszervezeti mozgalomnak. Még mindig a négypárti koalíciónál maradva az SZDP elnöke fontos fegyvertényként említette a Független Kisgazdapárt megnyerését, a velük való együttműködést. Úgy vélte: a kisgazdáknak sikerült elkerülniük a népi-nemzeti gondolatban rejlő jobboldali veszélyt, s ezzel egyidejűleg azt is, hogy politikájuk eltolódjon egyfajta harmadik utas kalandorság felé. Petrasovits Anna éppen e harmadik utas poltikai elképzelésekben jelölte meg a jelen belpolitkai helyzet legveszélyesebb elemét. Mint rámutatott: ez a politikai felfogás, kiegészülve a nacionalizmus eszmekörével csak növelheti távolságunkat Európától, s végérvényessé teheti leszakadásunkat a klasszikus európai fejlődésvonaltól. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 16:59
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A független képviselőcsoport ülése (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A képviselőcsoport ülésén még egy témakör szerepelt: az államigazgatás szervezeti átalakításának mikéntje, az erre vonatkozó kormányzati elképzelések. Erről Borbíró István, a Minisztertanács Hivatalának főtanácsosa számolt be a képviselőknek, hangsúlyozva, hogy az államigazgatás szervezeti reformjának összhangban kell lennie a piaci viszonyokra való áttéréssel. Ennek jegyében egy olyan új államigazgatási szervezetet vázolt fel, amely funkciójában és módszereiben is jelentősen eltér a korábbi évekétől. A szervezeti átalakítás egyik fontos lépéseként említette a Munkaügyi Minisztérium létrehozását. Mint mondotta, a minisztérium felállításával megváltozik a munkaügyi irányítás jellege, elsősorban a hatósági és igazgatási teendők háttérbe szorításával. Az új minisztérium kulcsfeladataként az érdekegyeztetést, a szolgáltató jelleget, illetőleg a munkafeltételek alakítását jelölte meg. (MTI)
1989. november 30., csütörtök 17:00
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|