|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ szóvivője az MDF népszavazási bojkottfelhívásáról (1. rész)
|
1989. november 15., szerda - Nagyon barátságtalan lépésnek minősítette az MDF elnökségének népszavazási bojkottra felszólító keddi nyilatkozatát Pető Iván, az SZDSZ szóvivője. Hozzáfűzte: eddig is tisztában voltak azzal, hogy e kérdésben nem vág egybe az MDF és az SZDSZ álláspontja, ám a Magyar Demokrata Fórum véleménye az eltérés ellenére korrektnek tűnt. A keddi MDF-nyilatkozat azonban nemcsak a pártkapcsolatokat fogja a kívánatosnál nagyobb mértékben rontani, hanem más kedvezőtlen hatása is lesz. Úgy vélem ugyanis - mutatott rá Pető Iván -, hogy a bojkott mint politikai eszköz a mai helyzetben megengedhetetlen. Egy demokratikus rendszer indulásakor - amikor a lakosság óvatos, távol marad - ilyen eszközzel élni nagyon kockázatos.
A népszavazási kezdeményezés pedig - függetlenül attól, hogy mely szervezet, illetve szervezetek szorgalmazták - megelőzte a parlamenti döntéseket. Egy érvényes, mégiscsak több mint százezer ember által követelt népszavazás úgy gondolom, hogy erősebb, mint az MDF saját politikai szempontjai - hangsúlyozta az SZDSZ szóvivője. - Így tulajdonképp elindult egy folyamat, amelyet utólag sem az SZDSZ, sem más szervezet nem tud leállítani. Az SZDSZ egyébként fenntartja álláspontját, miszerint abban a két kérdésben - a Munkásőrség feloszlatása, illetve a pártok munkahelyi működésének tiltása -, amelyben az Országgyűlés már döntött, a népszavazás megerősítheti a Parlament döntését. Az MSZMP vagyona ügyében viszont még nem történt meg az elszámolás. Ugyanakkor az nem felel meg a valóságnak, amit az MDF állít, hogy a pártok bejegyzésekor ez megtörténhet, mert akkor csak fő összesítéseket tartalmazó elszámolásra lesz mód. Ami pedig az államfő megválasztását illeti: úgy véljük, hogy önmagában ezt a köztársasági elnöki konstrukciót nem lett volna szabad elfogadni. A parlamenti választások előtti államfőválasztásról elfogadott kompromisszum az, ami leginkább húzza az időt, és eltereli a figyelmet a szabad parlamenti választásokról - mondotta a szabad demokraták szóvivője. Pető Iván kiemelte: az SZDSZ szerint több érv szól amellett, hogy ne legyen előrehozott elnökválasztás. Egyrészt a magyar jogrendben a köztársasági elnöki intézmény beilleszkedik a parlamentális intézményrendszerbe. Nem célszerű tehát kiemelni ebből, mert az államfő népszavazással történő megválasztása módosítaná a parlamenthez kötődő jogait. Ennél fontosabb gond, hogy előrehozott megválasztása inkább destabilzáló hatású lenne. (folyt.köv.)
1989. november 15., szerda 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ szóvivője az MDF népszavazási bojkottfelhívásáról (2. rész)
|
Az elnökválasztás ugyanis nem olyan, mint a parlamenti választás, hogy százalékokra megy, és ha egy párt az egyik kerületben vereséget szenved, akkor a másikban javíthat. Ellenkezőleg: ,,knockoutolásra,, megy, arra, hogy az egyik fél kiszorítsa a másikat. Végezetül pedig fennáll annak veszélye, hogy a választók nem a személyiségek alkalmasságát vizsgálják a tisztségre, hanem egy-egy személy ismertsége vagy antipátia alapján döntenek. Az MDF lépésére visszatérve az azért is megdöbbentő, mert a Magyar Demokrata Fórum egyre inkább megbízhatatlan partnernek mutatkozik, hiszen nem először fordul elő, hogy korábbi döntését felülbírálva alapvetően megváltoztatja azt. Ugyanakkor Csengey Dénessel elvileg egyetértünk abban, hogy jó lenne az ellenzéki pártok között az ilyenfajta konfliktusokat lokalizálni és az együttműködést fenntartani. Ahhoz azonban, hogy konkrét ügyekben közösen léphessünk fel, hozzátartozik a másik párt viszonylagos kiszámíthatósága is. Azaz, hogy véleményét ne változtassa meg hirtelen, egyik napról a másikra - mutatott rá az SZDSZ szóvivője. Azokban a konkrét ügyekben pedig, amelyeket Csengey Dénes fontosnak tart, szerintem is elképzelhető a közös fellépés - folytatta Pető Iván. - Az SZDSZ küldöttközgyűlése is jelezte, hogy az említett gazdasági kérdésekről a szabad demokraták szívesen tárgyalnak az ellenzéki pártokkal mint partnerekkel, illetőleg a kormánnyal. Ugyanakkor úgy vélem, nem lenn szabad az MDF-nek abba a hibába esnie, amibe a SZOT és a harmadik oldal egyes szervezetei beleesnek, nevezetesen azt a látszatot kelteni, mintha a politikai és a gazdasági kérdések kioltanák egymást. Tehát hiba azt állítani, hogy az elnökválasztás, a pártvagyonelszámolás, vagy a népszavazás ügye keresztezi a gazdasági kérdéseket. Arra van szükség, hogy mindkét területtel párhuzamosan foglalkozzunk. Természetesen mi is problematikusnak találjuk az MDF elnökségi tagja által említett gazdasági gondokat. Ám a privatizálás drámai kiemelését túlzottnak tartjuk. Abban egyetértünk az MDF-fel, hogy ebben az ügyben is jó lenne közösen fellépni. Ám az ország legsúlyosabb gazdasági gondja nem ez, hanem a fenyegető adósságválság leküzdése, az ország fizetésképtelenné válásának megakadályozása, és egyáltalán a gazdaság terhelésének kérdése. Ebből a problémacsokorból pedig nem lehet kiszakítani a privatizálást oly módon, mintha az lenne a legveszélyesebb kérdés. (MTI)
1989. november 15., szerda 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|