|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Politikai tisztogatás
"Lenin és bandája, majd az őket
követő utódaik állandóan az új embertípus, a szovjet, illetve a
szocialista ember előállításán munkálkodtak. Az ő emberképükben nem
volt helye az igazi egyénnek, nem volt helye a tisztességnek, az
emberi jóságnak, az elnéző türelemnek, mert hiszen a jó
tulajdonságokat a párt őrizte magában. A párt tudta mi a jó és mi
rossz, mi az igaz és mi a hamis, mi a követhető és mi az elvetendő.
"
|
|
|
|
|
|
|
A magyar külpolitika
|
--------------------
München, 1990. szeptember 4. (SZER, Magyar híradó) - Mint híreinkben is jelentettük, Jeszenszky Géza külügyminiszter ma Londonban tárgyalt. Ez alkalom Hamburger Mihálynak arra, hogy ismét felvesse az Antall-kormány külpolitikai orientációjának kérdését.
- Az utóbbi években ritkán szokás bírálni a magyar külpolitikát. A személyi kérdéseken túl legfeljebb arról folyik némileg terméketlen kötélhúzás, hogy kié az érdem. Vajon e sikerágazat alapjait a Horn Gyula vezette külügyi apparátus teremtette-e meg, és a mostani koalíciós külpolitika csak a helyzetéből fakadó lehetőségeket aknázza ki, vagy pedig az új kormány egy új, és az addiginál hatékonyabb külpolitikai orientációt követ?
Jeszenszky Géza külügyminiszter már az MDF választási győzelme előtt is azt hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika az utóbbi évben, 1989-ben átvette és sok esetben megvalósította az ellenzék régi követeléseit. Közvetlenül kinevezése előtt azonban elismerte: külpolitikai helyzetünk még soha ilyen kedvező nem volt.
Kimondva kimondatlanul még egy dolgot szoktak felróni a mostani külügyi politikának, az egyoldalú német orientációt. Ez persze a politikai közösségen túl, gazdasági realításokból fakad. A német tőke sietett a leginkább a magyar gazdaság megsegítésére, de ezen túl a magyar külpolitika apparátusa mindent megtesz azért, hogy az egyoldalú függést elkerülje.
Ezt példázza Jeszenszky Géza látogatása Nagy-Britanniában, és Antall József miniszterelnök javaslata egy kelet-közép-európai katonai unió megteremtésére. Jeszenszky Géza történészként és külügyminiszterként utazott Nagy-Britanniába. Az előadásában a kisebbségi kérdésről beszélt, valamint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése, többek között a vízumkényszer eltörlése szerepelt a tárgyalás napirendjén. Látogatást tett a brit gyáriparosok szövetségében, találkozott az angol alsóház vezetőjével. (folyt.)
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar külpolitika - 1. folyt.
|
Tudni kell, hogy Jeszenszky Géza kandidátusi disszertációját Magyarország megítélése Nagy-Britanniában - egy nemzetkép történeti változásai címmel védte meg, jól ismeri tehát az angol politikai életet és fontosnak tekinti ezt a kapcsolatot.
A kisebbségekről szóló előadása pedig egy újabb alkalmat ragadott meg az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzés realizálására. Arra ugyanis, amely a magyar kisebbségek ügyét európai üggyé kívánja tenni.
Antall József Helsinkiben előterjesztett javaslata része az újfajta európai regionalizmus kialakítására tett erőfeszítéseknek. Szemben a Pentagonáléval, amelyben Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia és Jugoszlávia vesz részt Magyarország mellett, ez az unió a Cseh és Szlovák Köztársaság és Lengyelország, valamint Magyarország átmeneti katonai tömörülése lehetne, amely ily módon hozzájárulhatna az új típusú európai biztonsági rendszer megteremtéséhez - legalábbis a miniszterelnök elképzelésse szerint. Talán áthidalhatná azt az űrt, amely a Varsói Szerződés felbomlása nyomán keletkezett ebben a térségben. Úgy tűnik, a magyar külpolitika minden kínálkozó lehetőséget megragad céljai elérésére. +++
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|