|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Mit hozott 1990.
|
----------------
München, 1990. december 29. (SZER, Földközelben) - Rajki László:
Rohamosan közeleg Szilveszter, búcsúzóban az Ó-esztendő, hogy átadja helyét az újnak. Ez a számadások, a tervezgetések, a fogadkozások időszaka. Mit hozott 1990 ? Mit vártunk, reméltünk, mi valósult meg ezekből ? Hogyan alakul a tartozik- és a követel oldal, tesszük fel magunknak a kérdést a saját kis- vagy nagy családunk, közösségünk sorsát, helyzetét mérlegelve. Bevallom tavaly ilyenkor mégcsak álmodni mertem arról, hogy ilyen hatalmas politikai változások történnek egy év alatt kontinensünk illetve Magyarországon. Csupán reméltem, hogy 14 esztendő után idén először hazalátogathatok, személyesen is megtapasztalhatom az élet mindennapjait, ünnepeit, a múlt, jelen, jövő fény és árnyoldalait.
1990 a rendszerváltás esztendejeként vonul be történelmünkbe. Örök időkre megbukott a kommunizmus minden formája, négy és fél évtized után végre felszabadultunk az idegen elnyomás-, a diktatúra alól, kivonulóban a megszállók, visszanyertük függgetlenségünket, visszaindulhattunk az Európába vezető úton, és számos vonatkozásban hozzájárultunk ahhoz, hogy a békés forradalom kontinensünk egész keleti felét gyökeresen átalakíthassa.
Mindez nem kevés, de a nehézségek közepette hajlamosak vagyunk erről elfeledkezni, természetesnek venni azokat a pozitív tényeket, amelyekről tavaly még csak álmodoztunk, és igazolva sírva vígad a magyar a közmondásunk érvényét túlságosan elbúsulni, letörni az előttünk tornyosuló gondokon.
Tévedtünk amikor azt hittük, hogy a kommunizmus bukásával egy csapásra megoldódik minden problemánk. Rá kellett döbbennünk, hogy minden elképzelhetőnél súlyosabb gazdasági, szociális, erkölcsi örökséggel kell megbírkózni a nemzetnek. Az is világossá vált, hogy nincsenek csodák, a magyarságnak elsősorban önmagára építve szívós munkával, közös akarattal, áldozatvállalással kell megteremtenie az egyetlen lehetséges kiutat a szociális piacgazdaságot, gyermekeink, unokáink jövőjét. +++
1990. december 29., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|