|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Végvári József nem érzi bűnösnek magát - Megkezdődött a Duna-
gate ügy bírósági tárgyalása (2. rész)
|
A bíróság elnökének kérdésére Végvári József határozottan kijelentette: nem érzi bűnösnek magát. A személyi körülményeinek ismertetésekor utalt arra - konkrétumok nélkül -, hogy rendkívül zaklatott idegállapotban van, mert reggel inzultálták. A bíróság elnöke a vádpontok alapján részletesen kihallgatta Végvári Józsefet, aki először tettének motívumairól, mozgatórugóiról beszélt. A többéves állambiztonsági munka után 1989 végére az a belső meggyőződése alakult ki, hogy rossz úton járt, rossz célt szolgált. Megcsömörlött, megundorodott attól, amit csinált, lelkiismereti válságba került. A munkahelyén senkitől sem kapott, sőt nem is nagyon kérhetett segítséget problémájának megoldásához, főnökeitől és munkatársaitól félt, mert tudta, az életével játszik az, aki megsérti a titkosszolgálat érdekeit. Ennek ellenére úgy döntött, hogy a rendszerváltás meggyorsítása, a demokratikus Magyarország megteremtése érdekében meg kell szüntetni a belső biztonsági szolgálatnak az 1989. október 23-át követő időszakban folytatott alkotmányellenes tevékenységét, s ehhez - mint mondta - csak az általa választott utat tartotta járhatónak.
A vádlott kihallgatása közben a bíróság elnöke egy alkalommal rendre utasította a védelmet ellátó dr. Róth Miklós ügyvédet, aki kifogásolta a tárgyalás vezetését, mert az elnök többször is megkérdezte Végvári Józsefet, miért nem választotta a szolgálatból való leszerelést, amikor erre több lehetősége is lett volna. Végvári József visszatérő válasza az volt, hogy félt a titkosszolgálattól. Kijelentette azt is, hogy ha a tettének elkövetésekor hatályos jogszabályok biztosította törvényes úton járt volna el, akkor álláspontjának bejelentésekor - azt bármely állami szervnél is tette volna meg - saját halálos ítéletét írta volna alá.
Az ügyész kérdésére válaszolva Végvári József elmondta: tisztában volt az átadott jelentések tartalmával, s a nemzet érdekében leplezte le a titkosszolgálat alkotmányellenes tevékenységét.
A védelem kifogásolta, hogy a tárgyaláson hosszú órákig senki sem volt kíváncsi, mi volt az az incidens, ami reggel felzaklatta a vádlottat. Ekkor Végvári József elmondta, hogy úgy tapasztalta, több személy követte, egy volt kollegája pedig megkérdezte: ,,Élsz még? Meddig?,,. (folyt. köv.)
1990. október 18., csütörtök 18:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|