|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Választási Bizottság sajtótájékoztatója
|
-----------------------------------------
London, 1990. szeptember 28. (BBC, Esti híradó) - Kanóc István választási beszámolásorozatában most az Országos Választási Bizottság sajtótájékoztatójáról tudósít.
- Amikor elindultam mostani utamra, nem hittem volna, hogy szenzációval szolgálhatok hallgatóimnak. Sajnos előre kell bocsátanom így is, hogy a nagy hírt, amelyet mindjárt elmondok, nem az én kutatásom, hanem a Magyar Rádió munkatársának kérdése pattantotta ki.
Az Országos Választási Bizottság feladatairól és jogköréről volt szó, amelybe beletartozik többek között a második választási forduló kitűzése - ha szükség van rá -, és a mellettem ülő kollégám minden kertelés nélkül egyszerűen megkérdezte, hogy: amennyiben szükség van rá, mikor lesz a második forduló?
A bizototság titkára szerint egy hét esetleg túl rövid, három hét pedig túl sok időköz lenne. Ennél többet hivatalosan nem mondhatott, de az 1 és a 3 közötti szám felbecslése alapján mint magánvéleményt hozzátette, hogy valószínűleg október 14-ikén lesz a második forduló - ha szükség lesz rá.
A mai sajtóértekezlet ezen a szenzáción kívül más, szerintem említésre méltó felismeréseket is eredményezett. Mivel a termet egy holland csoport, a Holldand Helyhatóságok Szövetségének delegációja töltötte meg, nehéz volt megállapítani, hogy hány külföldi tudósító van jelen. Kérdést rajtam kívül azt hiszemem egy sem tett fel, de semmiképp nem lehettek sokan, ami nagy kár, mert a választás nemcsak - mint a bizottság szóvivője igen helyesen hangsúlyozta - az első az egész országra kiterjedő demokratikus községi választás Magyarország történetében, a választás ezenkívül az újjászületett, vagy a megszületett magyar és általában közép-kelet-európai demokrácia mérföldköve. Egyben pedig egy olyan választójog alkalmazása, amely a különböző, részben jól bevált, részben hiányosságokat mutató nyugat-európai modellek gondos tanulmányozásából, latolgatásából, mérlegeléséből jött létre és már csak ezért is megérdemelné a világ figyelmét. (folyt.)
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Választási Bizottság sajtótájékoztatója - 1. folyt.
|
Azt hiszem, hogy a külföldi újságírók hallgattak, nem volt mindig egészen biztos, hogy a kérdező újságíró vagy a holland delegátus feltett kérdései az új magyar választójog és magyar politikai helyzet ismeretének messzemenő hiányát fedték fel.
Talán méltánytalan, hogy ezt így a hollandok megjelenése kapcsán említem, de hiszen ők legalább eljöttek. Ha nem kaptak is szabadságot - amiről nem tudok -, legalábbis a hét végét feláldozták, hogy megbizonyosodjanak a magyar demokrácia fejlődéséről. De a médiaforrások, ahonnan a látogatók értesüléseiket szerezték, úgy látszik nem adtak kimerítő tájékoztatást. Például az egyik, azt hiszem holland vendég megkérdezte, hogy hányan fognak szavazni, tehát halvány fogalma sem volt arról, hogy végeredményben ez az egész választás legfontosabb kérdése.
Egy másik tudni akarta, hogy a választóhelyiségeket elhagyók megkérdezéséből megpróbálják-e majd megállapítani a várható eredményt? Tehát nem tudta, hogy mennyire változatos, idegen szóval heterogén a választási térkép, amelyen minden eredmény tulajdonképpen csak saját magára enged következtetni.
Egy harmadik kérdező hiányolta a propagandát, röpcédulákat, választási felvonulásokat, tömeggyűléseket. Én is ezt tettem, amikor beszámolásorozatom elején párhuzamot vontam a mostani és a pont 45 éve tartott budapesti községi választás között. De a holland kérdező úgy vélte, hogy a kampánycsend előtt is igen csendes kampány a választás elégtelen előkészítésének, elhamarkodott kiírásának a következménye - ami a magyar demokratikus átalakulás, a rendszerváltás problémáinak többrendbeli félreértésére vallott.
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Választási Bizottság sajtótájékoztatója - 2. folyt.
|
Tavaly nyáron a Szovjetunió és Lengyelország mellett Magyarországon volt a világ szeme. Itt Magyarországon ment végbe a hihetetlen rendszerváltás. Itt bontották a vasfüggönyt, itt tartottak kerekasztalt, oszlatták fel az állampártot, és mindez aztán magával ragadta egész Közép-Kelet-Európát.
Ma Magyarországon olyan szép békességben teljesül be - vagy épp teljesedik ki a nagy átalakulás -, hogy a világot az már nem is érdekli. Igen, békességben, toleranciával, úri módon - elismerem. Ami azonban nem teszi kötelezővé a közunalmat és a messzemenő passzivitást, amely talán tükröződik a világ érdeklődésében, illetve annak hiányában. +++
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|