|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az OVB nemzetközi sajtótájékoztatója
|
1990. szeptember 28., péntek - Az önkormányzati választások
előkészületei - beleértve a jelöltállításokat is - lényegében
zökkenőmentesen zajlottak le, a technikai felkészültség alapján
pedig az sem okozna fennakadást, ha vasárnap a válaztópolgárok 100
százaléka elmenne szavazni - hangzott el az Országos Választási
Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatóján pénteken a választási
centrumban. A tájékoztatón - amelyen főként külföldi, elsősorban
pedig holland vendégek vettek részt - szó volt az önkormányzati
választások politikai, törvényhozási előzményeiről, a választások
lebonyolításának mikéntjéről és az Országos Választási Bizottság
szerepéről is.
x x x
A vasárnapi önkormányzati választásokon azok a választópolgárok akik tízezer lakosú vagy ennél kisebb településen élnek, két szavazólapot kapnak kijelölt szavazókörükben. Az egyik a polgármesterjelölt-jelöltek nevét-névsorát tartalmazza, hiszen itt közvetlenül választják meg az önkormányzat vezetőjét. A másik szavazólapon az úgynevezett kislista található, amelyen annyi jelöltre kell szavazni, ahány tagú lehet az adott településen a képviselőtestület. E képviselőtestületek tagjainak száma eltérő - szintén a település nagyságához igazodik.
A 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken - a főváros kivételével - ugyancsak két szavazólapot kell az urnába dobni. Az egyiken az egyéni választókerületi jelöltek egyikére, a másikon a különböző szervezetek képviselőtestületi listáinak egyikére lehet szavazni. A fővárosban pedig három szavazólap lesz: az egyéni választókerületi, a kerületi listás és a fővárosi listás.
A szavazókörök általában reggel 6 órától este hat óráig tartanak nyitva; igény szerint a szavazás korábban megkezdhető, 18 óra után azonban nem lehet meghosszabbítani. A választópolgároknak a saját szavazókörükben, a lepecsételt urnába kell bedobni a szavazólapokat. Szavazni csak lepecsételt szavazólapon lehet. Érvényesnek tekintendő majd az a szavazólap, amelyen a választópolgár akarata kétséget kizáróan megállapítható. A szabály az, hogy a nevek mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonallal kell megjelölni, (ttehát ,,beikszelni,,) kire, illetve mely listára szavazott a választópolgár. A szavazás a településen akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok több mint 40 százaléka voksolt. (MTI)
1990. szeptember 28., péntek 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|