|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai (1. rész)
|
1990. szeptember 27., csütörtök - Az Országos Választási
Bizottság csütörtöki ülésén - a korábbi tapasztalatokból kiindulva -
ismét szükségét érezte, hogy elvi állásfoglalásban tisztázza: a
szeptember 30-ai választásokon mely szavazatok tekintendők
érvényesnek, és melyek nem. Tette ezt a helyi, területi választási
bizottságok munkájának megkönnyítése, az egységes szavazatszámlálási
gyakorlat kialakítása érdekében, és elkerülendő az esetleges
kifogások alapján az újabb és újabb szavazatszámlálásokat.
Az elvi állásfoglalás egyébként márcsak azért is szükséges, mert a választási törvény két rendelkezése látszólag ellent mondhat egymásnak. Az egyik ugyanis kimondja, hogy a jelöltre, illetőleg a listára szavazni a jelölt, illetve a párt, társadalmi szervezet neve mellett elhelyezett körben, két egymást metsző vonallal lehet. A másik szerint pedig érvénytelen lehet az a szavazat, amelyből nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a választópolgár kire, illetőleg melyik listára szavazott. Ezt a látszólagos ellentmondást feloldva az OVB úgy foglalt állást: érvényesnek kell tekinteni minden olyan szavazatot, amelyből a választópolgár akarata egyértelműen megállapítható, még akkor is, ha akaratát nem a körben elhelyezett, két egymást metsző vonallal fejezte ki.
Az OVB döntött arról is, hogy - a Magyar Szocialista Párt felkérésének eleget téve - napokon belül kiállítja Suchman Tamás és Tabajdi Csaba országgyűlési képviselői megbízólevelét. Ismeretes, hogy Huszár Tibor és Ormos Mária, a Szocialista Párt országos listán megválasztott két országgyűlési képviselője mandátumáról lemondott. Mivel mindketten országos listás képviselők voltak, helyükre erről az országos listáról állíthatott a párt új képviselőket. Ezért az Országos Választási Bizottsága feladata megbízóleveleik kiállítása.
Az Országos Választási Bizottság foglalkozott azzal a bonyolult helyzettel is, amely Veszprém megyében állott elő. A Veszprém Megyei Tanács ugyanis január 1-jével Pálkövét Révfülöphöz csatolta. Az Alkotmánybíróság határozata azonban ezt a döntést törvénytelennek minősítette. Ezeken a településeken tehát a jelöltállítás a törvénytelen helyzet alapján történt meg. Az Alkotmánybíróság határozata viszont a jelöltállítás lezárása és a választás között született, s ennek alapján Pálköve újra Kővágóörs községhez tartozik. (folyt.köv.)
1990. szeptember 27., csütörtök 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|