|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
- A kisebbségek helyzete - 1. folyt.
|
A jelek szerint úgy látszik Bukarestben is kezdik megérteni, hogy a nemzetiségek sorsa nem belügy. Az erdélyi magyaroké sem, akik körülbelül ötvenszer annyian vannak, mint a romániai délszlávok, vagy a jugoszláviai románok.
A nagyságrendet tekintve nagy az aránytalanság, és a kérdés fontossága miatt talán célszerű lett volna, ha Iliescu először Budapestre megy, vagy Antall miniszterelnököt invitálják Bukarestbe. De hát a román vezető politikai prioritásait ő határozza meg. Elsősorban nem a húszezer hazai román, hanem a több mint kétmillió erdélyi magyar sorsának jobbítása érdekében lenne szükséges a látogatás. Ezzel nem mondom azt, hogy a mi románainknak a problémáiról nem kellene beszélni.
Egyelőre nem ismeretes, hogy Iliescu tanácskozásain volt-e szó arról, hogy augusztusban a horvát kormány áttelepítési javaslatot tett Bukarestnek azt ajánlva, hogy a romániai horvátokat telepítsék Horvátországba. Zágrábi elgondolások szerint az olasz, szlovén, horvát vegyeslakosságú Isztria-félszigetre.
Ugyanilyen terveket szőnek a szerbek is, akik azt javasolták Bukarestnek, hogy a romániai szerbeket telepítenék át Jugoszláviába. Nem akárhová, hanem az etnikailag 90 százalékban albán Koszovó tartományba. Az áttelepítési tervek valódi célja annyira átlátszó, hogy nem is kell időzni mellettük még akkor sem, ha valóban az önkéntesség alapján történnének.
Az ember azonnal arra gondol, hogy a több mint kétmillió erdélyi magyart akár a románok előtt, akár utánuk jöttek Erdélybe, azért mégsem lehet kitelepíteni, áttelepíteni még önkéntes alapon sem. (folyt.)
1990. szeptember 7., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|