Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › szeptember 07.
1989  1990
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak

"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március 12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet tulajdonosa lesz. "
SZER, Magyar híradó:

Egy lezárt ügy megbolygatása

"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket azzal valósította volna meg, hogy információt adott a Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes tevékenységéről. Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények - mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata. Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét. "

Egy lezárt ügy megbolygatása


----------------------------


München, 1990. szeptember 7. (SZER, Magyar híradó) - Kisebb
vihart kavart az utóbbi napokban, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség
vádiratot nyújtott be a Budapesti Katonai Bírósághoz Végvári őrnagy
és a belső biztonsági szolgálat volt vezetői ellen. Hogy ennek mi a
jogi alapja és mi az értelme a jelenlegi politikai helyzetben, arról
hallgassák meg Farkas Péter kommentárját:

    - A hír jogászkörökben nem okozott meglepetést. Attól a
pillanattól kezdve, hogy a frissen megválasztott legfőbbügyész, dr.
Györgyi Kálmán szinte első intézkedéseként még idén júliusban
hatályon kívül helyezte a Katonai Ügyészség csak néhány hónappal
korábbi megrovásban részesítő határozatát, a vádirat benyújtása csak
idő kérdése volt.

    Ez a döntés - ami nemcsak politikai, de jogi körökben is
visszatetszést keltett -, azt jelentette, hogy Végvári Józsefet
katonai bíráság elé állítják - ez azóta meg is történt.

    A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.

    Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
(folyt.)



1990. szeptember 7., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Egy lezárt ügy - 1. folyt.


De mi késztette Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt egy lezárt ügy
megbolygatására? Ő úgy nyilatkozott, hogy az eset körülményeinek
vizsgálata a bíróság feladata, és a korábbi megrovással az ügyészség
olyan szerepet vállalt magára, amely - Györgyi Kálmánt idézve - a
bíróság feladata.

    Azt hiszem, hogy ez az igazságnak csupán az egyik része. Mert
Magyarországon vádelv van érvényben, és ez azt jelenti, hogy a
bíróság csak és kizárólag olyan ügyeket vizsgálhat meg, amelyekben
korábban az ügyészség vádat emelt. A vádemelésnek pedig szigorú
feltételei vannak: az ügyészségnek meg kell győződnie a
bűncselekmény alapos gyanújáról.

    Györgyi Kálmán szakképzett büntetőjogász, így bizonyosan tudja,
hogy bűncselekmény kizárólag a társadalomra veszélyes cselekmény
lehet. A vádirat tehát azt bizonyítja, hogy a hivatalban lévő
legfőbb ügyész szerint: Végvári József veszélyeztette a magyar
társadalmat, amikor hozzájárult a törvénytelen
lehallgatási-gyakorlat megszüntetéséhez. Ha ugyanis hiányzik a
társadalomra való veszélyesség, akkor nem lehet szó semmilyen
bűncselekményről - és természetesen vádiratról sem -, még akkor sem,
ha egyébként meg is valósult volna az államtitoksértés
bűncselekménye. Ne felejtsük el: a jog mindig az éppen fennálló
rendet védi. Nem is olyan régen az egész ellenzék bűncselekmények
sorozatát valósította meg. A társadalom valódi érdekeit azonban
nemhogy veszélyeztette volna az ellenzék, hanem nagyon is szolgálta.

    A társadalomra való veszélyesség hiányát természetesen a bíróság
is megállapíthatja, és ebben az esetben felmenti Végvári Józsefet,
de a katonai bírósági eljárást már nem kerülheti el. (folyt.)



1990. szeptember 7., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Egy lezárt ügy - 2. folyt.


A legfőbb ügyész döntését azt sem teszi érthetőbbé, hogy
ugyancsak megvádolták Pallagi Ferenc és dr. Horváth József
nyugállományú rendőr-vezérőrnagyokat, mivel az új alkotmány
hatálybalépése után nem szüntették meg a III/III-as ügyosztály
törvénysértő tevékenységét.

    Györgyi Kálmán, legfőbb ügyész, ugyanarra a vádlottak padjára
ültette a jogellenes telefonlehallgatásért felelős személyeket és a
törvénytelenséget leleplező Végvári Józsefet. +++



1990. szeptember 7., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD