|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az új környezetvédelmi központ jelentősége
|
------------------------------------------
München, 1990. szeptember 7. (SZER, A mai nap) - A közép-kelet-európai környezetvédelmi központ létrehozását még Bush, amerikai elnök javasolta tavalyi, magyarországi látogatása során. Működésének anyagi és szakmai feltételeit jórészt az Egyesült Államok biztosítja, de segítséget nyújtott Kanada, Japán és az Európai Közösség is. Albánia kivételével valamennyi kelet-európai ország tagja a szervezetnek.
Az intézmény alapvető célkitűzése, hogy segédkezzen a kelet-európai országok környezetvédelmi gondjainak megoldásában.
A környezetvédelmi központ megnyitásán felszólalt William Relly, az amerikai környezetvédelmi hivatal vezetője is. Mint beszédében kifejtette: az egészséges környezet legjobb biztosítéka nem más, mint a valódi demokrácia. A piacgazdaság pedig sokkal hatékonyabbnak fog bizonyulni a környezetvédelem és az ehhez szükséges anyagi javak előteremtésének terén, mint az ijesztő hibákról tanúskodó központi tervezés rendszere.
William Relly a magyarországi környezetvédelmi viszonyokról szólva megjegyezte, hogy csak a lakosság kisebbik felére jut megfelelő szennyvízelvezető-hálózat. Mintegy 800 faluban, illetve városban a víz feltehetően alkalmatlan az ivásra. Budapest pedig időnként szinte teljesen elhomályosul a személygépkocsik és a buszok kipufogógázaitól. A következmények jól kimutatható az egészségügyi statisztitákban is.
William Relly összehasonlító adatokat hozott fel ennek bizonyítására. Elmondotta, hogy például Lengyelország 20 ezrelékes a gyermekhalandóság, Svédországban viszont csak 6 ezrelék. A két ország lakosságának várható átlag élettartamában pedig 10 év a különbség - szintén Svédország javára. (folyt.)
1990. szeptember 7., péntek
|
Vissza »
|
|
- Az új környezetvédelmi központ jelentősége - 1.folyt.
|
Az amerikai környezetvédelmi hivatal vezetője abban látja a tegnap Budapesten megnyílt közép-kelet-európai környezetvédelmi központ jelentőségét, hogy elősegíti a közép- és kelet-európai országok együttműködését. Erre már csak azért is szükség van, mert - mint mondotta - "a körzet valamennyi országának van legalább egy olyan környezetvédelmi problémája, amely a vele szomszédos országban is megvan. A lég- és vízszennyeződés nemcsak egy orszság gondja".
William Relly véleménye szerint az új környezetvédelmi központ összegyűjtheti más országok jó és rossz tapasztalatait, és mintegy a katalizátor szerepét töltheti be a környezetvédelmi kérdések alkotó jellegű megközelítésében.
A tudósítók érthetően arról kérdezték William Rellyt, hogy a nyugati országok milyen anyagi segítséget adnak a kelet-európai országoknak a környezetvédelmi problémák megoldásához, mert - mint az újságírók megfogalmazták - az az érzés alakult ki, hogy hiányzik a megfelelő készpénzmennyiség. William Relly válaszában elmondotta, hogy az Egyesült Államok az első támogatáshullám keretében 20 millió dollárról gondoskodik, és Amerika szerepet vállal a kelet-európai újjáépítési bankban is. Bush elnök pedig további segélyprogramot javasolt. +++
1990. szeptember 7., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|