|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ sajtótájékoztató és nagygyűlés Veszprémben (1. rész)
|
1990. szeptember 7., péntek - A Szabad demokraták
kifogásolják a vállalati tanácsok újraválasztásának időpontját. Nem
tartják szerencsésnek, hogy erre az önkormányzati választások
kampányidőszakában kerül sor - közölte Kőszeg Ferenc Veszprémben, a
pénteken megtartott sajtótájékoztatón. Rámutatott, hogy a kampány
mindenképpen felfokozott politikai hangulattal jár, és így az
igazgatóváltás is szakmai helyett könnyen politikai kérdéssé válik.
Az SZDSZ nem ért egyet azzal sem, hogy megváltoztatták a vállalati
tanácsok összetételét, és kormánymegbízottal egészítették ki azt. A
szabad demokraták ügyvivője úgy véli, hogy ezzel a lépéssel tovább
centralizálják a vállalati irányítást. A vállalati tanácsok
újraválasztása egyébként az SZDSZ programjában is szerepel, de úgy
tartanák ésszerűnek, ha az érdekképviseletek jelölteket állítanának,
és közülük kampány során keresnék meg a dolgozók a
legmegfelelőbbeket. Ehhez azonban idő kell, néhány hét alatt nem
lehet megvalósítani.
A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Lengyel Ferenc, a független szakszervezetek egyik vezetője is, kiemelten foglalkoztak az SZDSZ és az érdekvédelem kapcsolatával. Lengyel Ferenc hangsúlyozta, hogy a független szakszervezetek támogatásával az szdsz a munkások érdekvédelmének talpraállítását segíti. A hagyományos szakszervezetek ugyanis megítélése szerint nem tudják ellátni feladatukat, megújulási kísérleteik sorra kudarcot vallanak. Új, független szakszervezeteket kell szervezni, de ezek nem mint az SZDSZ meghosszabbított karjai működnek, csupán a párt segítő kezét fogadták el. Kőszeg Ferenc ezzel egybehangzóan leszögezte, hogy a szabad demokraták nem akarnak rátelepedni egyik szakszervezetre sem. Ez egyébként nem szükségképpen van így, hiszen a történelem során a szakszervezeti mozgalom és bizonyos pártok közötti kapcsolatoknak nagy hagyománya van. Ma Magyarországon külön utakon, a pártoktól függetlenül alakulnak ki az érdekvédelmi szervezetek, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy pártnak ne lehessen a feladata, hogy segítse őket. Az SZDSZ egyébként csak azokat a szervezeteket támogatja, amelyek céljait reálisnak tartja. Ezzel összefüggésben szólt a dolgozói tulajdonról, amelyre a szabad demokraták szerint is szükség van, de azt nem lehet ingyenesen osztogatni, mert elveszti értékét. Az SZDSZ szerint az a helyes törekvés, hogy a munkavállalók kedvezményekkel kapjanak részvényeket a privatizáció során. (folyt.köv.)
1990. szeptember 7., péntek 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|