|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
A magyar, a cseh és a szlovák igazságügyminiszter tárgyalásai
(1. rész)
|
1990. szeptember 7., péntek - Balsai István
igazságügyminiszter meghívására háromnapos hivatalos látogatást tett
Budapesten Ladislav Kosta, a Szlovák Köztársaság és Leon Richter, a
Cseh Köztársaság igazságügyminisztere. A vendégek tapasztalatszerzés
céljából több alkalommal is tárgyalást folytattak az Igazságügyi
Minisztérium vezető munkatársaival az időszerű törvényalkotási és
jogalkalmazási kérdésekről.
Magyar részről tájékoztatást adtak az igazságügyi szervezet reformjáról, a bíróságok depolitizálásáról, a bírók függetlenségének kérdéseiről és a büntetésvégrehajtás korszerűsítéséről. A vendégek a legtöbb kérdést a rehabilitáció, a reprivatizáció és a privatizáció elméleti és végrehajtási megoldásaival kapcsolatban tették fel.
Ladislav Kosta a pénteki megbeszélésen kijelentette, hogy a tárgyalt problémák 99 százaléka azonos a két országban. Ezért is rendkívül hasznosnak tartja a tapasztalatok kicserélését, s ezt más szlovák tárca vezetőinek is javasolni fogja. A jogalkotási feladataikra utalva hangsúlyozta: a társadalmi reformok megvalósítását jogi eszközökkel kell támogatnia az igazságügyi szerveknek. Az új megoldások kimunkálásában inspirálólag hatottak a magyar demokratikus változások is. Elmondta, hogy a csehszlovák bíróságokra óriási terhek hárulnak a rehabilitációs eljárások során, amelyek alkalmával mintegy 150 ezer ügyet - ebből 50 ezret Szlovákiában - kell felülvizsgálni. Most dolgoznak többek között a privatizációról és a földről szóló törvényen. Fontos jogi törekvésük, hogy a tulajdon minden formáját egyenlő rangra emeljék. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbség jogait a közeljövőben szabályozzák, a nemzetközi normákkal összhangban. Ennek alapján említette meg, hogy a vegyes nemzetiségű területeken egyformán használható lesz az államnyelv és a nemzetiségi. A kellemetlen történelmi örökségekre utalva kijelentette: minden vitás kérdést a demokratikus államrend jogkövetelményeinek megfelelően kívánnak megoldani. Szerinte a barátokat és a szomszédokat tiszta szándékok kell, hogy jellemezzék. (folyt. köv.)
1990. szeptember 7., péntek 18:36
|
Vissza »
|
|
A magyar, a cseh és a szlovák igazságügyminiszter tárgyalásai
(2. rész)
|
Leon Richter az eszmecsere során utalt többek között arra, hogy a meglévő jogi különbségek az utóbbi 20 év magyar és csehszlovák történelmi fejlődésének sajátosságaiból fakadnak. Hangsúlyozta: a bírók indokolt személycseréjekor figyelemmel voltak és vannak arra, hogy a múlt törvénytelenségeit nem lehet újabb törvénytelenségekkel megoldani. A bírói függetlenséget alkotmányjogi garanciákkal és a bírók társadalmi helyzetének rendezésével kívánják megteremteni. 1990. november 17-ére, a forradalom első évfordulójára az emberi jogok chartájának törvénybe iktatását tervezik. Ezt első lépésnek tekintik az új szövetségi és nemzeti alkotmányok megalkotásában, s jelentős eseménynek tartják az Európához való csatlakozásban. Utalt arra is, hogy a Cseh Köztársaságban is előfordultak az állami vagyon kiárusítására utaló gyanús akciók, azonban ezek további lehetőségét gyors jogi intézkedéssel megszüntették.
A szlovák és a cseh igazságügyminiszter a tapasztalatszerző út során találkozott és ismereteket cserélt a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a legfőbb ügyésszel és a Külügyminisztérium politikai államtitkárával is.
A vendégek péntek délután elutaztak Magyarországról. (MTI)
1990. szeptember 7., péntek 18:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|