 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza
Katona Tamásnak (1. rész.)
(OS)
|
1990. szeptember 7., péntek - Alapítványunk kuratóriuma
részletesen megválaszolta Katona Tamás külügyminisztériumi
államtitkárnak dr. Molnár Péter (Fidesz) képviselő úrnak a Magyar
Nemzet privatizációs ügyében elhangzott kérdésére a Parlamentben
adott válaszát. Katona Tamás, Antall József miniszterelnök úr
megbízásából válaszolt.
Kivonatosan ismertetjük levelünk főbb gondolatait.
1. A lapprivatizáció - különösen egy nagyhagyományú lapé -
semmiképp sem kezelhető úgy, mint egy (akármilyen) üzem
privatizációja. Az előzmények egyébként ékesen bizonyítják, hogy a
kormány is megkülönböztetetten kezelte a sajtóprivatizációt, és azon
belül a Magyar Nemzet ügyét. A szerkesztőség álláspontja távolról
sem azonos súllyal esik latba, mint a ,,dolgozói kollektiváké,, egy
gyár privatizációjában.
2. A szerkesztőségi ,,vétójog,, forrása természetesen nem a
társasági törvényben keresendő. E vétőjogot az európai gyakorlatnak
megfelelően, maga a külföldi partner is kikötötte és felajánlotta -
szóban és írásban. A civilizált világban enélkül ma már egyetlen
jelentős lap sem cserélhet gazdát.
3. Ellentétben az államtitkár úr véleményével, egyik
vitapartnerünk, a Postabank igazgatótanácsának tagja, jogász
professzor, jogi szakvéleményezésében maga is elismerte: a Pallas
nem jogutóda a Népfrontnak, nem lapgazda és nem lapalapító. A
hajdani lapalapító igazi letéteményese, szerintünk, a
szerkesztőséget tömörítő alapítvány.
4. Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
Következésképp azok, akik augusztus 3-án a szerkesztőség
álláspontjával ellentétben a Hersant belépése mellet döntöttek, erre
eleve elkötelezték magukat. A versenyeztetés a svéd ajánlattal így,
utólag már egyszerű színjátéknak tetszik. (Jellemző, hogy a
,,pártatlan szakértői bizottság,, elől is elhallgatták e bizalmas
egyezséget. (folyt.köv.)
1990. szeptember 7., péntek 14:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|