|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Sevardnadze - tudósítói (1. rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990. szeptember 7. péntek (MTI-tud.) - A Szovjetunió
azt reméli a helsinki szovjet-amerikai csúcstalálkozótól, hogy azon
előbbre lehet vinni a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi találkozó
ügyét - hangsúlyozta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter
Tokióban pénteken japán tárgyalásai befejeztével tartott
sajtóértekezletén. A kérdésre, hogy ez a közel-keleti konferencia,
amelyen a szovjet javaslat szerint megvitatnák az arab-izraeli
konfliktust is, nem távolítana-e el az öbölbeli válság megoldásától,
Sevardnadze elmondta: a közel-keleti konferencia középpontjában az
iraki agresszió állna. Emellett tárgyalnának a libanoni helyzetről,
az arab-izraeli viszonyról is, hogy ,,nyomatékot kaphasson az arab
tényező,,. Ha az arab országok támogatnák e konferencia létrejöttét,
akkor közelebb kerülnénk a válság megoldásához - húzta alá a szovjet
vezető.
Huszein ,,szent háborúja,, fényében eredményre vezető útnak tartja-e a Szovjetunió a békés megoldásokat - firtatta több újságíró is, amire a szovjet vezető kifejtette: kész receptjei ugyan nincsenek, de annyi bizonyos, hogy ,,nem lenne tanácsos egyoldalú amerikai katonai büntető lépéseket tenni,,. Sevardnadze megjegyezte, hogy ha ez a válság a hidegháború idején tört volna ki, már riadókészültségbe helyezték volna az atomfegyvereket. Most a BT valamennyi tagja csatlakozott az Irakot elítélő határozathoz, japán-szovjet közös nyilatkozat született, közösen lépnek fel a nyugat-európai országok is.
Az Irakban levő szovjetekkel kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, hogy jelenleg 8OOO szovjet ember dolgozik Irakban, köztük mintegy 180 katonai tanácsadó, akiknek számát már csökkentették. Megjegyezte: Tárik Aziz iraki külügyminiszter moszkvai tárgyalásán jelezte, hogy Irak nem tart igényt a tanácsadók jelenlétére, így hazahívásuk ellen sem emel kifogást. (folyt.)
1990. szeptember 7., péntek 08:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sevardnadze - tudósítói (2. rész)
|
A japán újságírókat leginkább a Japán által visszakövetelt szigetek ügye érdekelte. - Ha Moszkva javaslatot tesz Ázsia biztonságának erősítésére, miért nem vonja ki csapatait az északi szigetekről - hangzott az egyik kérdés. A szovjet külügyminiszter válaszában kifejtette, hogy a szigetügyről szélesebb összefüggéseiben kell tárgyalni, és szólt az új szovjet katonai doktrina ázsiai vonatkozásairól, 200 ezer katona kivonásáról, atomfegyverek leszereléséről, a szeptember 10-én beinduló szovjet-kínai határtárgyalásokról, illetve a mongóliai csapatkivonásról. A kérdésre, hogy a Szovjetunió hajlandó-e határrevízióra, a külügyminiszter elmondta: Moszkva nem tartja a második világháborús határokat a nemzetközi jog szempontjából megfelelőknek, nem zárkózik el ezek felülvizsgálatától, attól, hogy Japánnal is eljussanak a mindkét fél számára kielégítő megoldásig, rendezzék a szigetvitát, és megkössék a békeszerződést.
Eduard Sevardnadze, akit pénteken fogadott Akihito császár, a sajtóértekezlet után elutazott Tokióból. +++
1990. szeptember 7., péntek 08:46
|
Vissza »
|
|
Javítás mtik 1024-re
|
Mai mtik 1024 számú (Sevardnadze - tudósítói (2. rész) című hírünk 1. bekezdésének utolsó mondata helyesen így hangzik:
...a külügyminiszter elmondta: a másoddik világháború után megfelelő jogi eszközökkel nemzetközi törvények szentesítették a határokat, de azért Moszkva nem zárkózik el ezek felülvizsgálatától,......
1990. szeptember 7., péntek 10:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|