|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ki döntheti meg Huszeint - 2.
|
A damaszkuszi összesküvők tarka társaságot alkotnak. Akadnak köztük Szíriában tanyázó arab nacionalisták, teheráni székhelyű síita fundamentalisták, és megtalálhattók soraikban a Szaddám Huszein által a hatvanas években szétzúzott Iraki Kommunista Párt foszlányai, valamint a kurdok: az egyetlen gerillacsapatokkal rendelkező erő.
A síita mohamedánok az iraki lakosságnak több mint a felét alkotják. Ám a tisztikar - bár javarészt világi - kormányzó szunnita muzulmán csoport tagjaiból áll, amely sohasem tűrné el, hogy a síiták befolyásuk alá vonják a kormányt. A hadsereg 40 esztendeje hadakozik a kurdokkal, s nyilvánvalóan nem egyezne bele, hogy e - nem arab - hegyvidéki nép vezető szerephez jusson a kormányban, hiába alkotja az iraki lakosságnak csaknem egynegyedét.
A kommunisták a leggyöngébb csoport, de nem élveznek széles népi támogatást a szunnita arab nacionalisták sem, akik máig is hűségesek a néhai egyiptomi elnök, Gamal Abdel Nasszer politikájához. A források mégis azt állítják, hogy elfogadhatók lennének a hadsereg számára, s némelyikük az áhított demokratikus kormány vezető személyiségévé válhatna.
A nacionalisták mellett szól, hogy szunniták, ami összhangban áll az iraki hagyománnyal, és élveznék Szíria - a Nyugathoz való kötődés által meg nem rontott, arab szocialista állam - támogatását, ami bármely új kormánynak szavahihetőséget kölcsönözne az arab tömegek szemében.
A kurd forrásokat derűlátással tölti el, hogy Kuvait iraki bekebelezése nemzetközi fölháborodást váltott ki. A szemlátomást beálló patthelyzetben az Egyesült Államok és Öböl menti konzervatív szövetségesei mindinkább az iraki ellenzék felé tekintgethetnek, amely Szaddám Huszein belülről való megdöntésének eszköze lehet.
A kurd források nem zárták ki, hogy Szaddám Huszein kijátssza a kurd kártyát is, és - békéért cserébe - autonómiát kínál nekik: így az Irak északi határvidékén küzdő kurd felkelők által lekötött iraki csapatok fölszabadulhatnának.
A kurdok nem bíznak Szaddám Huszeinben, aki húsz évvel ezelőtt már fölkínálta nekik az autonómiát, de ajánlata szemfényvesztésnek bizonyult. ,,Ám ha nem látunk reális esélyt arra, hogy a Nyugat segít az iraki demokrácia helyreállításában, akkor megkísérthet bennnünket egy ilyen ajánlat,, - jegyezték meg a források. (folyt.)
1990. szeptember 6., csütörtök 12:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|