|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - rendes ülésszak - kedd (1. rész)
|
1990. szeptember 4., kedd - Napirendre tűzték a Szabad
Demokraták Szövetsége által előterjesztett önálló törvényjavaslatot
a Belügyminisztérium egykori III/III-as ügyosztályának állományába
tartozó, illetve nyilvántartásában szereplő ,,szigorúan titkos,,
állományú tisztek és hálózati személyek adatainak kezeléséről,
sürgősségi tárgyalását azonban 136 nem, 124 igen szavazattal, 11
tartózkodás mellett elutasították - ezzel kezdődött az Országgyűlés
rendes ülésszakának keddi munkanapja.
Az SZDSZ törvényjavaslatához Hack Péter fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a kétharmados törvényjavaslat elfogadtatásával szeretnék elérni, hogy a közéletben, a politikában a jövőben ne vegyenek részt olyan személyek, akik az elmúlt rendszerben a rossz emlékű politikai rendőrség kötelékéhez tartoztak. Az egykori III/III-as ügyosztályon részben titkos belügyi állományban lévők dolgoztak, azaz a Belügyminisztérium alkalmazottai voltak, de ez környezetük előtt ismeretlen volt. Az ügyosztályhoz tartozók másik köre az úgynevezett ,,hálózati személyeké,,, akik hosszabb-rövidebb időn keresztül, de rendszeresen ügynökként tevékenykedtek. Ugyanakkor a törvényjavaslat elfogadásával egy jelenleg még szabályozatlan kérdést sikerülne jogszerűen megoldani. Ha azonban ez nem történik meg, megmarad egy olyan politikai bomba, amelynek gyújtózsinórja a Parlamenten, sőt az országhatáron kívüli erők kezében is van. Ezért szeretnének olyan szabályokat, garanciákat beépíteni, amelyek lehetetlenné teszik e bomba felrobbantását, a kibontakozó demokrácia megtorpedózását. Fontos szempont az is, hogy senki ne kerülhessen gyanúba, aki ellen nincsenek bizonyítékok, senkit ne lehessen megalapozatlanul üldözni. A sürgősségi tárgyalást indokolva kifejtette, hogy a törvényjavaslatban érintett személyek közül többen polgármesterként tevékenykedhetnek majd a választásokat követően. Ha azonban még a választásokat megelőzően elfogadják a törvényjavaslatot, az érintetteknek még tisztségük betöltése előtt lehetőségük adódna a visszavonulásra. (folyt.köv.)
1990. szeptember 4., kedd 12:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|