|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató az SZDSZ önálló törvényjavaslatáról (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - Abszurd helyzetnek tartjuk azt,
hogy a kormányzó pártok, illetve a kormány kezében vannak olyan
információk, amelyeknek monopolizálása egy többpártrendszerű
demokráciában tarthatatlan. Az SZDSZ által a helyzet orvoslására
előterjesztett önálló törvényjavaslat olyan kiegyensúlyozott
megoldást kínál, amely garantálná, hogy egyik fél se zsarolhassa
ezekkel az információkkal a másikat - mondta Demszky Gábor, az SZDSZ
ügyvivője hétfőn a Parlamentben az ebédszünetben tartott
sajtótájékoztatón.
Mint ismeretes, az SZDSZ nevében Demszky Gábor és Hack Péter sürgősségi kérelemmel önálló törvényjavaslatot terjesztett a Parlament elé a Belügyminisztérium egykori III/III-as ügyosztályának állományába tartozó, illetve nyilvántartásában szereplő ,,szigorúan titkos,, állományú tisztek és hálózati személyek adatainak kezeléséről. Mivel a képviselők között csak hétfőn osztották szét a javaslat írásos változatát, annak napirendre tűzéséről várhatóan kedden reggel döntenek.
Az előterjesztők a sajtótájékoztatón elmondták, hogy a törvényjavaslatot a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel nyújtották most be. Szeretnék elérni, hogy gátat vessenek azok közéleti szereplésének, akik a múlt rendszer politikai rendőrségének megbízásából tevékenykedtek; a törvényjavaslat ily módon az esetleges visszaéléseket is megakadályozná.
A javaslat lényege, hogy a törvény hatályba lépését követő nyolc napon belül nyilvántartást kell készíteni azoknak a személyeknek az adatairól, akik az egykori III/III-as ügyosztálynak a kötelékében szigorúan titkos tiszti állományba tartoztak, és akik ugyanezen szervezet megbízásából mint ,,hálózati személyek,, a Belügyminisztérium nyilvántartásában szerepeltek. Ebből a nyilvántartásból egy példányt a köztársasági elnöknél, egy példányt a miniszterelnöknél, egy példányt pedig az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságánál kell elhelyezni. A javaslat szerint a nyilvántartás hitelességéért a belügyminiszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszter együttesen lenne felelős. Az indítványban szerepel az is, hogy a törvény hatályba lépését követő hatvan nap elteltével a köztársasági elnök nyilvánosságra hozza a nyilvántartásban szereplő mindazon személyek nevét, akik még a hatvan nap után is olyan állást töltenek be, amelynek elfoglalásával eskütételre voltak kötelezve. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató az SZDSZ önálló törvényjavaslatáról (2. rész)
|
E körbe tartozónak tekintik a bírákat, a köztársasági elnököt, a kormány és az Alkotmánybíróság tagjait, a számvevőszék elnökét és elnökhelyettesét, az ügyészeket, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a legfőbb ügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az országgyűlési képviselőket és a polgármestereket. A törvénytervezet rendelkezéseit kell alkalmazni mindazon más személyekre is, akik a köztársasági elnök előtt - vagy 1989. október 23-át megelőzően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt -, vagy a miniszterelnök előtt esküt tettek.
Hack Péter kifejtette: reménykedik, hogy a törvényjavaslat sürgősségi tárgyalását az Országgyűlés elfogadja, hiszen az önkormányzati választások előtt kívánatos lenne, hogy az érintettek levonják a megfelelő következtetéseket, s önmaguk visszalépnének a jelöltségtől.
Kérdésekre válaszolva elmondták, hogy nincs konkrét lista az előterjesztők kezében, sőt Demszky Gábor, mint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke sem tudott még ezekbe az iratokba betekinteni. Ismert viszont, hogy a Belügyminisztérium adatfeldolgozó és informatikai főcsoportfőnökének birtokában van egy úgynevezett hálózati személyi kartotékrendszer, amely egyetlen hiteles bizonyítéka, dokumentuma a titkos és fizetett ügynökök névsorának. A lista nyilvánosságra hozatalával csak azokat szankcionálnák, akik önmaguktól nem vonulnak vissza a közéleti szerepléstől, a többiek adatai államtitoknak minősülnek. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtették, hogy bár mintegy 1600 szigorúan titkos állományú tiszt adatairól van szó, de ezek az emberek legutóbbi hónapokig is fizetést kaptak, és ez alapján gyorsan összeállíthatnák a listát. Természetesen ennél sokkal több a titkos állományú tisztek által beszervezett hálózati személyek száma. Szóba került az is, hogy feltehetően más, külföldi szervezet birtokában is lehetnek ezek a névsorok. Az MTI tudósítójának kérdésére, hogy konkrétan mely szervezetekről van szó, elmondták, hogy a belső elhárítási osztálynak köztudottan a KGB-vel volt szoros kapcsolata. Határozott nemmel válaszoltak viszont arra a kérdésre, hogy a demokratikus ellenzék, illetve az SZDSZ jelenlegi vezetői között lehettek-e beépített emberek. (MTI)
1990. szeptember 3., hétfő 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|