|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
A privatizáció nehézségei
|
-------------------------
München, 1990. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Az eljövendő évek talán legfontosabb kérdése, hogy miként lehetne lebontani az állami tulajdont, hogyan lehetne privatizálni, magánkézbe adni a gazdálkodás egységeit. Ezen belül külön gondot jelent az egykori államosítások helyrehozása, a reprivatizálás. Rádiónk gazdasági szakértőjével, Vadász Jánossal erről beszélgetek.
- A kormánynak szemlátomást nincsen egyértelmű álláspontja a 40 évvel ezelőtt kártérítés nélkül államosított tulajdon visszaadása ügyében. A kérdés is voltaképpen a Kisgazdapárt vitatott földprogramja kapcsán merül fel, s elég későn. Mi lehet ennek a magyarázata? Véleményed szerint mit kellene itt tenni?
- Itt a kormánynak dilemmái vannak - mint annyi másban is. Egyrészt a kormány, és egyébként az ellenzék is, nagy súly helyez a jogállam kiépítésére és következetes érvényesítésére. Ez pedig azt indokolja, hogy a 40 évvel ezelőtt jogtalanul elvett tulajdont vissza kell adni a régi tulajdonosnak, vagy az örököseinek. Ez azonban nagyon gyakran, vagy talán az esetek többségében is nem oldható egyszerűen meg. Mert meglehet, hogy a régi üzem, vagy üzlet már egyáltalán nem létezik, valami egész más van a helyén, vagy lebontották. Tehát fizikailag nincs mit visszaadni. Vagy a helyén van, de jelentősen kibővült, modernizálták, és sokkal többet ér, mint az, amit 40 éve elvettek. Vagy működik, de történetesen már megvásárolta, és jóhiszeműleg megvásárolta egy hazai vagy külföldi magánvállalkozó időközben. Vagy megvan az üzem, de óriási adósság terheli.
MDF tehát azt modnja - a Kisgazdák itt mást mondanak, ők arra hajlanak, hogy vissza kell adni -: nem adják vissza fizikailag a tulajdont, de kártérítést adnak a régi tulajdonosoknak. Valószínűleg úgy, hogy a kártérítás erejéig kaphatnak majd részvényeket, nem feltétlenül annak a cégnek a részvényeit. Részvényeket, amikor ezek kibocsájtásra kerülnek. (folyt.)
1990. augusztus 31., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|