|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi
Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. augusztus 30., csütörtök - További információk
beszerzését kérve nem foglalt állást, hanem két héttel elhalasztotta
a Parlamet Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottsága dr.
Csehák Judit (MSZP) képviselő önálló indítványának tárgyalását,
amely a társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény módosítására
vonatkozott. Az indítvány háttere, hogy törvényeink értelmében 1981.
január 1-jétől tíz évről húsz évre emelkedett az öregségi nyugdíj
megszerzéséhez szükséges szolgálati idő. Átmeneti ideig, 1991.
január 1-jéig azonban még nyugdíjjogosultságot szerezhettek és
szerezhetnek azok is, akik csak tíz év szolgálati idővel
rendelkeznek, de betöltik a nyugdíjra jogosító 55, illetve 60 éves
korhatárt. Január 1-je után azonban nemcsak azok nem kaphatnak
öregségi nyugdíjat, akiknek nincs húsz szolgálati évük, hanem azok
sem, akik szereztek ugyan húsz évet, de öt évnél hosszabb
megszakítás van a munkaviszonyukban.
Csehák Judit javaslata az öt év megszakításból következő joghátrány megszüntetésére, és a törvény ide vonatkozó paragrafusának eltörlésére vonatkozik. Véleménye szerint ez az intézkedés főként olyan nőket, családanyákat érint, akik gyermekeik nevelése vagy idősebb családtagjaik gondozása miatt szakították meg munkaviszonyukat, és 1991-től nyugdíjkorhatáron túli foglalkoztatásukhoz sem fűződik semmilyen társadalmi érdek. Véleménye szerint javaslatának anyagi háttere nem túl jelentős. Ennek megítélésében azonban megoszlottak a képviselői és a szakértői vélemények, és ezért a bizottság úgy döntött, hogy az indítvány anyagi következményeiről konkrét adatokat, elemzést és kalkulációt kér a Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól, amelynek jelen levő képviselője erre ígéretet is tett. Így ezt a javaslatot két hét múlva tárgyalják újra.
Gyakorlatilag eredménytelenül tanácskoztak a második napirendi pontról is, Mádi László (Fidesz) képviselő javaslatáról, akinek távollétében előterjesztett Frajna Imre képviselőtársa vezette elő. Ez arra vonatkozott, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a kiemelt nyugdíjakra vonatkozó összes jogszabályt. Mivel a fideszes képviselő javaslata nem volt elég konkrét, és nem tisztázták kellőképpen, hogy milyen kiemelt nyugdíjakról van szó - bár mindenki feltételezte, hogy a politikai alapon kivételezett nyugdíjak törlését szorgalmazza a képviselő - a bizottság elnökének javaslatára az indítványt első olvasatnak tekintve átdolgozásra visszaadják a beterjesztőnek. (folyt.köv.)
1990. augusztus 30., csütörtök 16:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|