|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (6. rész)
|
Helmut Kohl beszéde után Fodor István emlékeztette a képviselőket: az elmúlt ülésszakon létrehozták az új ügyrendi bizottságot, és egyben felkérték arra, hogy tegyen javaslatot a Ház szavazással kapcsolatos szabályainak módosítására, figyelembe véve a szavazógép alkalmazását, a szavazás nyíltságát. Az ügyrendi bizottság két változatot dolgozott ki. Az első változat szerint a képviselők továbbra is a hagyományos módon, vagyis a szavazógomb megnyomásával szavaznak. A szavazás nyíltságát pedig az biztosítja, hogy az eredményről készített listát az újságírók részére ki kell adni. A második változat alapján a nyílt szavazás kézfelemeléssel és a szavazógomb egyidejű megnyomásával történne. Ez esetben a szavazatszámláló gép nem készít a szavazás eredményéről név szerinti listát. A határozathozatalkor a képviselők az első változatot fogadták el, vagyis nem változtatnak a szavazás eddig alkalmazott módszerén. Fodor István elmondotta, hogy a kormány a szeptemberi ülésszakon elfogadott törvénykezési programhoz képest újabb előterjesztéseket is benyújtott, kérve azok sürgős tárgyalását. Ezek közül a képviselők a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem tartották indokoltnak, a másik kettő - a fogyasztási adókról és fogyasztási árkiegészítésekről, valamint az 1990. évi lakáspolitikai intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatok - napirendre tűzését elfogadták. Az Országgyűlés megbízott elnöke elmondotta, hogy Nagy Sándor ----------- (országos lista) 27 képviselő támogatásával önálló indítványt nyújtott be, amelyben kérte a Parlament döntését az állami vagyon áron aluli kiárusításának, valamint a közösségek tulajdonában lévő ingatlanok külföldiek részére történő átadásának megakadályozása érdekében. Nagy Sándor bejelentette, hogy indítványát visszavonja. Döntését azzal indokolta, hogy eredményes konzultációt folytattak a szakszervezetek, a vállalatok képviselői a kormánnyal a tulajdonreformmal összefüggő kérdésekről. Olyan megállapodás született, hogy a kormány január végén beterjeszti az Országgyűlés elé az állami tulajdon védelméről, a dolgozói részvényvásárlás feltételeiről szóló törvényjavaslatokat. Ezt Nagy Sándor elfogadhatónak tartotta, ugyanakkor azt javasolta, hogy az Országgyűlés hozzon létre a januárig tartó átmeneti időszakra egy 3-5 tagú bizottságot, amely az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz kapcsolódva tanácsokat adhatna a jelenlegi privatizációs folyamattal kapcsolatban. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 13:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|