|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (4. rész)
|
Ez ügyben fontos feladat vár a magyar Országgyűlésre is, esetleg népszerűtlen törvényhozói intézkedések formájában - mondta. Hangoztatta, hogy nem áll szándékában a Parlament döntésébe beavatkozni, mégis azzal a kéréssel fordult a Ház felé: bátor és messzire látó határozatokkal tárjanak ajtót országuk gazdasági struktúrájának megújhodása előtt. E bátor strukturális lépésekkel elképzelhetőek az együttműködés olyan formái, amelyek a régió reformországainak társult tagi viszonyához vezethetnek az Európai Közösségben. Ezzel kapcsolatban a kancellár megelégedéssel szólt arról, hogy Magyarország a közelmúltban felvételét kérte az Európa Tanácsba. Mint mondta, az NSZK örömmel támogatja Magyarország kérelmét. Helmut Kohl ,,okosnak és előretekintőnek,, ítélte a magyar külpolitikát, mert felismerte a helsinki folyamatban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész békés jövője érdekében: - Magyarország a nehéz időkben is újra és újra a jövőbe mutató impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges felelősségéből fakadó kötelességének. A helsinki folyamat nélkül Közép-, Kelet- és Dél-Európa országaiban nem vált volna lehetségessé a reformmozgalom kibontakozása és fejlődése, valamint a Nyugat és Kelet között nem fejlődhetett volna ki a bizalom, a leszerelés és a fegyverkezési ellenőrzés előrehaladásának elengedhetetlen előfeltétele. A máltai amerikai-szovjet csúcstalálkozó reményt ad, hogy ezen a téren a jövő évben további előrehaladás várható. Magyarország és az NSZK közös érdeke, hogy az európai hagyományos haderőkre vonatkozó első egyezmény létrejöjjön Bécsben. Ez a cél minden erőfeszítést megér, ezért ahol csak lehet, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat. Az NSZK kancellárja részletesen szólt a németföldön végbemenő ,,első békés forradalomról,, is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a forradalom értékelése Európa szívében - Keleten és Nyugaton egyaránt - a történelemmel szemben vállalt felelősséget, és messze tekintő józanságot kíván mindenkitől. Valamennyi érintett ország legitim biztonsági igényeit figyelembe kell venni. Mindaz, amit az emberek ma az NDK-ban követelnek, azt bizonyítja, hogy a szabadság, a szabad helyváltoztatás, a szabad önrendelkezés joga nem nyomható el tartósan. - Nem lehet és nem szabad mesterségesen szétszakítani a történelmi fejlődés során kialakult nemzeteket. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 13:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|