|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél az Amerikai Egyesült Államok, Francia Köztársaság, Nagy-Britannia és Szovjetunió magyarországi nagyköveteihez (1. rész) (OS)
|
1989. december 15., péntek - Mi, a Magyar Demokrata Fórum szolnoki szervezetének tagjai, felhívással fordulunk Önökhöz, illetve Önökön keresztül országuk kormányához, közvéleményéhez. E felhívás megírására az egyre aggasztóbb romániai helyzet, illetve az eddigi tiltakozások eredménytelensége késztetett bennünket. Minket magyarokat különösen érzékenyen érint, ami abban az országban történik, hiszen körülbelül 2,5 millió magyar nemzetiségű román állampolgár él jelenleg is Erdélyben. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy nem csupán magyar-román ellentétről van szó, hanem az alapvető emberi jogok olyan mérvű megsértéséről, amely messze felülmúlja a dél-afrikait. Tudjuk, hogy kormányaink e témában többször felemelték a szavukat, sőt ezen túlmenően az Önök által, a ,,nagy conducátornak,, adományozott kitüntetések visszavételén is gondolkodnak. Azonban tartunk tőle, hogy ez újfent kevésnek bizonyul. A nagyhatalmakat - világpolitikai súlyuknál fogva - külön is felelősség terheli a világban zajló folyamatokért. Jelen esetben azonban ez a felelőség kettős, hiszen az I. világháborút lezáró békeszerződés ,,eredményeként,, elcsatolták Magyarország területének 2/3-át, közte tisztán magyar lakta területeket is. Azok az emberek tehát, akik a jelenlegi határainkon kívül rekedtek, nem a maguk akaratából nem tartoznak az anyaországhoz. Magyarország tudomásul vette a nagyhatalmak döntését. Azonban ugyanezen nagyhatalmak - Önök - kötelessége, hogy mindent megtegyenek az embertelen állapotok megszüntetéséért. Romániában már nemcsak arról van szó, hogy nemzetiségi iskolákat szüntetnek meg, megvonják a szabad munkahely, lakóhely választás jogát, lerombolják nemzeti múltunk emlékeit, hanem ezen túlmenően elteszik láb alól azokat, akik felemelik szavukat a rendszer ellen. Közvetlen életveszély fenyegeti például Sütő András írót és Tőkés László temesvári református lelkészt, akinek prezsbiter társát már orvul legyilkolta a Securitáte, a román Gestapó. Őket kettőjüket is csak a nemzetközi érdeklődés tartja életben, - ki tudja meddig - azonban milliók sorsát nem lehet egyenként figyelemmel kísérni. (folyt.köv.)
1989. december 15., péntek 12:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|