|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Thatcher az EK és a kelet-európai országok ,,társulásáról,,
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. december 12. kedd (MTI-tud.) - Margaret Thatcher közölte, hogy kormánya az Európai Közösségek brüsszeli bizottsága elé terjesztette különböző társulási formákra vonatkozó elgondolásait az EK és egyes kelet-európai országok kapcsolatainak szorosabbra fűzésére. A Financial Times keddi számában ismertetett nyilatkozatában a brit kormányfő azt mondta, hogy az EK eddig csak Törökországgal kötött olyan társulási egyezményt, amely a későbbi teljes jogú tagsága célját is előirányozza.
Megemlítette, hogy Magyarország és Lengyelország már kereskedelmi megállapodást kötött az EK-val, majd ebben az összefüggésben utalt arra, hogy a brit kormány írásos előterjesztésében különböző típusú társulási egyezmények megfontolását javasolta az Európai Közösségek Bizottságának. Közölte: a brüsszeli bizottság első reagálása az volt, hogy a közösségeknek túlságosan korai volna még érdemi véleményt nyilvánítani a brit előterjesztésről. Margaret Thatcher - közvetve - elutasítóan válaszolt arra a kérdésre, vajon elképzelhetőnek tartja-e, hogy Kelet-Németország akár saját jogán, akár ,,az NSZK részévé válva,, csatlakozzék az Európai Közösségekhez. Azt fejtegette, hogy az NDK esetében is ,,szélesebb európai keretben,, kell megfontolni a különböző társulási lehetőségeket. Nyilatkozatában a brit kormányfő nem részletezte az EK és egyes kelet-európai országok jövőbeli kapcsolataira vonatkozó elgondolásait, de a múlt hónapban egy alsóházi interpellációra válaszolva példaként Magyarországot említette, amellyel megfontolhatónak vélte egy ,,török-mintájú,, EK-társulási egyezmény megkötését. A brit üzleti körök lapja legfontosabbként azt emelte ki a nyilatkozatból, hogy Thatcher asszony ,,nyitottnak,, mondotta magát az Európai Valutaárfolyam Mechanizmushoz való csatlakozás megfontolására, esetleg még az 1992-ben esedékes brit általános választások előtt. A Financial Times ,,Esze Európában - szíve az Egyesült Államokban,, címmel közölte Margaret Thatcher nyilatkozatát, azzal a megjegyzéssel: ,,Úgy tűnik, hogy a miniszterelnököt az esze vezérli az Európai Közösségek kereskedelmi jelentőségének elismerése felé, ámde szíve az Egyesült Államok politikai-társadalmi arculata felé hajlik...,,
1989. december 12., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|