|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tamás Gáspár Miklós: "Legyőztük a hazugságot"
|
--------------------------------------------- London, 1989. november 30. (BBC, Késő esti adás) - A magyar népszavazásról hallanak most véleményt, Tamás Gáspár Miklóstól, a szabaddemokraták vezető politikusától. Az ember szívesen kerüli a közhelyet, amelyet sokan mondtak el ezekben a napokban. Mindenképpen itt győzelmet arattunk valamennyien, akik elmentünk szavazni, és a hazugság fölött. Ez az hazugság abban állt, hogy többek szerint a magyar nép igazában nem érdekelt a politikai demokráciában, nem érdekelt a politikai intézményrendszer megváltozásában, nem érdekelt a politikában. Ez a hazugság még a Kádár-korszakból származik. Kádárék valóban így is politizáltak. Azt gondolták, hogy ha a kölcsönök révén magas szinten tartott életszínvonallal betömik az emberek száját, akkor soha nem lesz politikai aktivitás Magyarországon. Én nem állítom, hogy ez bevált. Én azt gondolom, hogy a politikai passzivitás nem ennek volt köszönhető, hanem a félelemnek meg a reménytelenségnek. A népszavazás - akkor is, hogyha sok szempontból bírálható, és bizonyára bírálható az SZDSZ politikája is ezzel kapcsolatban -, mégis arra nagyon jó volt, hogy az emberekben remény támadjon. Csak azért mentek el szavazni és azért szavaztak úgy, ahogy szavaztak, mert változást akarnak. Itt most már a részletek - azt hiszem - az eredmény után már közömbösek is. Itt a magyar választópolgárok a mély, gyökeres, alapvető változás mellett szavaztak. Nem kívánják a régi rendszer elemeit az új demokráciában fenntartani. És biztosítékokat kívánnak arra, hogy valóban parlamenti demokrácia, parlamenti uralom legyen ebben az országban. Ez rendkívül fontos, ez egy nagyon nagy győzelem. (folyt.)
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|