|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (3. rész)
|
Az Országgyűlés feloszlása és feloszlatása között az a különbség, hogy a feloszlást a plénum önmaga mondja ki, feloszlatása pedig - szigorúan meghatározott feltételek megléte esetén - a köztársasági elnök jogkörébe tartozik. Az ideiglenes köztársasági elnök azonban - tehát Szűrös Mátyás - nem oszlathatja fel az Országgyűlést. A hatályos jog szerint a képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges mind a köztársasági elnök megválasztásához, mind pedig az alkotmány módosításához. Egyes vélemények szerint az újonnan megválasztandó koalíciós parlamentben - legalábbis eleinte - vajmi kevés a reális esélye annak, hogy ezekben a kérdésekben a minősített többséghez szükséges konszenzus kialakulhat. S mi történik akkor - teszik fel a kérdést -, ha ez a koalíciós Parlament egy éven belül legalább 4 alkalommal megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó kormánynak? Ilyen esetben ugyanis a köztársasági elnök - a Minisztertanács, a Parlament elnökének, valamint a parlamenti képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőinek és a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának véleményét kikérve - feloszlathatja az Országgyűlést. Az ideiglenes államfőnek viszont ehhez nincs joga. Lényegében ez a magyarázata annak, hogy a népszavazás eredménye miért okoz hatalmi vákuumot, azaz: a törvényalkotók miért tartották szükségesnek a képviselőválasztásokat megelőző köztársaságielnök-választást. Ugyancsak szakértők álláspontja: a köztársaságielnök-választás módjára vonatkozó paragrafus módosítása nem érinti a köztársasági elnök jogkörét. (MTI - Csoknyay Edit)
1989. december 1., péntek 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|