|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (3. rész) (OS)
|
A KIOSZ és a KISOSZ képviselője az átmeneti időszak sajátosságai miatt a munkanélküli segély kiterjesztését a kisvállalkozókra, azonnali hatállyal szükségesnek tartotta. g/ Az OÉT tagjai írásban átnyújtották az ÁBMH képviselőjének az új jogszabályokhoz fűzött észrevételeiket, amelyek egyeztetését az OÉT a szakértői testületre bízta. 2. Az OÉT megvitatta az 1990. évi bérmechanizmusra és bérpolitikára vonatkozó javaslatokat. A kormány tájékoztatta az OÉT tagjait az Országgyűlés döntéséről, amely szerint a bérköltség növekményét 1990-ben is hozzá kell adni a vállalkozási nyereségadó alapjához. Az érdekképviseleti szervezetek 1990-re a teljes bérliberalizálás megvalósítását továbbra is szükségesnek és reálisnak tartják. Határozottan és egységesen képviselik azt az álláspontot, hogy az Országgyűlés újból foglaljon állást ez ügyben. Indokaik szerint az 1989-es béralakulás nem volt kiugró és a tervezett infláció jelentős túllépése miatt indokolatlannak sem minősíthető. A költségvetési bevétel kiesésének pótlása pedig közös erőfeszítésekkel megoldható. Ezen túlmenően a szövetkezeti érdekképviseletek határozott álláspontja az volt, hogy miután a szövetkezetben van valós tulajdonos, ezért a szövetkezetek anyagi helyzete nem indokolja a bérek központi szabályozását, a bérnövekmény adóztatásának fenntartását. Véleményük szerint a bérekkel való gazdálkodás a tulajdonosok autonóm döntési hatáskörébe tartozik. A kormány 1990-re még szükségesnek tartja a jelenlegi bérmechanizmus fenntartását és egyetért e kérdésben a Parlament döntésével. Ugyanis a mai bérmechanizmus semmifajta adminisztrációs korlátot a bérek növelésére nem tartalmaz és gazdasági értelemben is csak olyan mértékben, azon vállalatoknál gátolja a bérnövelést, ahol a teljesítménynövekedéssel nem arányosan kívánják a béreket növelni. Mivel a nyereségadó kulcsa 1990-ben 54 százalékról 40 százalékra csökken, a bérek növekményét terhelő adó így is mérséklődik. Az OÉT indokoltnak tartja, hogy a közszolgáltató területeken lehetőség nyíljon adámentes bérnövekedésre. Ennek mértékéről, módszeréről érdekegyeztetéssel kell megállapodni. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 19:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|