|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzött az ,,igen,, (1. rész)
|
1989. november 29., szerda - Az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium Választási Irodája szerda este - a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón - ismertette az első országos népszavazás végeredményét.
Az Országos Választási Bizottság, valamint az Állami Népességnyilvántartó Hivatal írásos jelentéseiből kitűnik: az ország 10.566.034 állampolgárából 7.824.775-en jogosultak választásra, s közülük 4.541.077-en (58,03 százalék) vettek részt a népszavazáson. A szavazás napján a választók nyilvántartásába 23.314 állampolgárt jegyeztek be igazolás nélkül, 6.581 személyt töröltek. Igazolással 43.225-en szavaztak; a szavazókörökben 2.241 szavazni kívánót utasítottak vissza. Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvényes és eredményes volt - állapítják meg a jelentések. Az első kérdésre - Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - a választópolgárok 54,92 százaléka (4.297.751) szavazott érvényesen. Közülük 2.151.926-an (50,07 százalék) voksolt igennel és 2.145.825-en (49,93 százalék) szavazott nemmel. Tehát 6101 szavazattal győzött az igen. A további három kérdésre leadott igen szavazatok aránya (94-95 százalék) az előzetes eredményekhez képest nem változott. Kimutatás készült a 20 területi központban külön-külön összesített érvényes szavazatok arányáról és arról is: az egyes megyékben és Budapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre igennel, illetve nemmel. Ebből kiolvasható, hogy az érvényes szavazatok aránya a legmagasabb volt Vas megyében (66,8 százalék), a legalacsonyabb pedig Hajdú-Bihar megyében (47,3 százalék). Az első kérdésben rendkívül szoros küzdelem Budapesten (igen: 59,15 százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyében (52,87:47,13 százalék), Bács-Kiskun megyében (52,67:47,33 százalék) és Tolna megyében (52,05:47,95 százalék) dőlt el. A legkevesebben Zala megyében voksoltak igen-nel - az érvényesen szavazó 132.396 választópolgár 43,43 százaléka. A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára - kérdésekre is válaszolva - tájékoztatást adott azokról az esetekről is, amelyek miatt a jegyzőkönyvek jogi felülvizsgálatát követően változott az első kérdésre adott igen-nem válaszok aránya. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|