Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › szeptember 07.
1989  1990
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak

"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március 12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet tulajdonosa lesz. "
SZER, Magyar híradó:

Egy lezárt ügy megbolygatása

"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket azzal valósította volna meg, hogy információt adott a Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes tevékenységéről. Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények - mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata. Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét. "

Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánosságra a népszavazás végeredményét (2. rész)

A választójogi törvény ugyanis - amely a népszavazás lebonyolítására
is irányadó - rendelkezik arról: a választási szervek rendelkezésére
álló adatok, tények nem titkosíthatók; a szavazás napján 20 óra
előtt részeredményt nyilvánosságra hozni tilos, valamint az előzetes
és végleges eredményt az Országos Választási Bizottság közzéteszi. A
kérdésre azonban nem ad - legalábbis a joghoz nem értők számára -
választ.

    Sokak számára érthetetlen volt az a hétfő délelőtti - s az aznap
nyilvánosságra hozott tájékoztatásnak ellentmondó - közlés, hogy
Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal igazgatója úgy
döntött: a népszavazás előzetes és ideiglenes eredményét nem hozza
nyilvánosságra. Teljes bizonytalanságban lévén az Országos
Választási Bizottság - hiszen senki sem tudta, Kéry Andrásnak van-e
ehhez joga egyáltalán - eleinte elfogadta ezt. A kétely azonban nem
hagyta nyugodni az OVB tagjait, s rövid idő múltán ellenkező értelmű
döntést hoztak. Nevezetesen: a bizottság hétfő esti ülését követően
nyilvánosság elé tárja az előzetes és ideiglenes eredményt.

    A bizottságnak ez az ülése azonban robbanásig feszült légkörben
zajlott le. Időközben ugyanis ez az eredmény kiszivárgott,
bejelentették a négypárti sajtótájékoztató, elhangzott Pozsgay Imre
államminiszter szájából egy nemzetközi sajtótájékoztatón. Végülis:
még a bizottság ülése előtt szinte bárki hozzájuthatott az írásos
eredménylistához vagy szóbeli tájékoztatást kaphatott.

    A keddi sajtóbeszélgetésen az Országos Választási Bizottság
képviselője kijelentette: az információkat az Országos Választási
Bizottság egyetlen tagja sem szivárogtatta ki. Kiderült az is, hogy
a részeredményeket előbb kapta meg a belügyminisztériumi
államtitkár, Gál Zoltán - akinek külön szoba állt rendelkezésére a
Parlamentben a népszavazás idején -, mint az OVB. Ezt az állítást a
Belügyminisztérium képviselője cáfolta, tisztázatlan maradt
viszont, hogy a BM Választási Irodája és az Országos Választási
Bizottság alá-, fölé- esetleg mellérendeltségi viszonyban állt-e
egymással?

    Megválaszolatlan kérdés maradt az is: kideríthető-e
bizonyíthatóan az előzetes eredmény kiszivárogtatójának kiléte,
milyen formában vonható felelősségre és kinek van ehhez joga? (MTI)


1989. november 28., kedd 17:52


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD