|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás - fontos állomás a demokráciához
|
-------------------------------------------- München, 1989. november 28. (SZER, Magyar híradó) - Hallgassák meg Lengyel Szaniszló kommentárját: - A vasárnapi első szabad népszavazás fontos állomása a magyar demokráciához vezető útnak, annak ellenére, hogy némely pártok szerint nem volt igazi tétje. De nem is ebben van a fontossága - nem a tétben -, hanem éppenséggel útjelző szerepében. A sokat emlegetett hallgatag, csendes többség íme, megmozdult. Joggal feltételezhető, hogy a szavazásban való részvétel jóval meghaladta volna az 58 százalékot is, ha a Demokrata Fórum nem szólítja fel híveit a népszavazás bojkottálására. A többség tehát politizálni kezdett, és valójában ez a választási hadjárat nyitánya, bármikorra tűzik is ki a választások időpontját. Bizonyára tisztában vannak ezzel a politikai pártok is, és tisztában vannak azzal is, hogy a tömegek megmozdulásával a politizálás Magyarországon - ahogy az amerikaiak mondják - egy egészen más labdajáték lett: megváltoztak a játékszabályok, az esélyek, és egész sor új játékos fog pályára lépni. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz, amikor elindította a népszavazást sürgető aláírásgyűjtő akcióját, talán nem is mérte fel, mekkora kockázatot vállal, ha például nem gyűlik össze 100 ezer aláírás, vagy ha a választók többsége nemmel válaszol az első kérdésre. Tény viszont, hogy az akció nyomást gyakorolt az Országgyűlés tagjaira, s ennek köszönhető, hogy a másik három kérdés már nem eldöntésre, hanem a döntés megerősítésére várt csupán. Azt már fölösleges firtatni, hogy az egyeztető tárgyalásokon résztvevő kisgazdák és a tárgyalásoktól távol maradó szociáldemokraták a megváltozott helyzet alapos elemzésére, vagy jó politikai ösztöneikre hagyatkozva csatlakoztak a szabaddemokratákhoz. Mindenesetre a kezdeményezés - és főleg ennek sikere - sarokba szorította a régi-új kormányzó pártot, és dilemma elé állította a Demokrata Fórumot. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|