|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az igen-párti négyek szerint a nép aktivitása volt a referendum legnagyobb sikere (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - ,,Választási győzelmet kell bejelentenem,, - így kezdte a népszavazást támogató négy párt hétfői sajtótájékoztatóját a Fészek Klubban Freisinger Jenő. A Független Kisgazdapárt szóvivője rámutatott: a vasárnapi referendumon a magyar nép győzött, mert bebizonyította, hogy nem fásult bele az eddigi politikai küzdelmekbe, és saját kezébe kívánja venni sorsa alakítását. Erre utal, hogy a vasárnapi népszavazáson csaknem 60 százalékos volt a részvétel. A szavazók aktivitása azt is jelzi, hogy az állampolgárokat semmilyen párt, semmilyen Országgyűlés nem zavarhatja meg, és csakis a népet meghallgatva lehet a nép nevében politizálni. A szavazólapon szereplő második, harmadik és negyedik kérdésre adott igenek elsöprő többsége pedig azt mutatja, hogy a nép egyértelműen a múlt ellen voksolt. Az első kérdésre adott ,,igen,, és ,,nem,, válaszok szoros alakulása minden politikai erőt eddigi politikájának végiggondolására kényszerít. A szavazók számára pedig olyan tanulsággal szolgál, hogy a másként voksoló nem ellenség, s tisztelni kell a véleményét.
Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője is kiemelte: egyértelmű győzelemnek tekinthető a népszavazást kezdeményző pártok számára, hogy a szavazópolgárok többsége minden ellenpropagada és bojkottfelhívás dacára elment szavazni és kinyilvánította véleményét. Az államfő megválasztására vonatkozóan tulajdonképpen két kérdés szerepelt a szavazólapon - fejtegette Pető Iván. Míg a népszavazást kezdeményezők a választás időpontjára kértek véleményt, az Országgyűlés magyarázata pedig a módjára vonatkozott. Ezzel is magyarázható az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye. A szabad demokraták ügyvivője rámutatott: miután a sajtóértekezlet idején a végleges eredmény még nem ismert, tisztább lelkiismerettel fogalmazhatja meg az SZDSZ indítványát. Nevezetesen: a szoros eredmény ismeretében megoldás lehetne, ha a Parlament elfogadna egy kiegészítő módosítást az alkotmányban arra, hogy az állampolgárok a szabad parlamenti választások után közvetlenül választhassák meg a köztársasági elnököt. Ez tisztességes megoldás lenne, s nem vetődhetne fel probléma azzal kapcsolatban, hogy a kétfajta kérdés közül mire voksolt a lakosság valójában - fűzte hozzá Pető Iván. (A sajtótájékoztató befejezése után érkezett egy nem hivatalos értesülés, miszerint az 1. kérdésre az ,,igen,, válaszok kerültek minimális többségbe.) (folyt.köv.)
1989. november 27., hétfő 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|