|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Folyamatosan értékelik a népszavazás adatait - végeredmény kedden (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - Minimális különbség dönti el, hogy a Magyar Köztársaság elnökét januárban közvetlenül a nép, avagy az országgyűlési választások után megalakuló új parlament választja-e meg.
A népszavazás parlamenti központjában hétfőn délelőtt megtartott tájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára ismertette az utolsó - hétfő hajnali 5 óra 51 perckor született - ideiglenes részeredményt. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka folyamatosan feldolgozott, telefonon beérkezett adatok szerint a pártok munkahelyi szerveződésével, az MSZMP vagyonelszámolásával és a munkásőrség feloszlatásával kapcsolatos kérdésekre adott, az Országgyűlés döntéseit megerősítő szavazatok aránya lényegében az első részeredmények közlése óta szinte változatlan - 94 százalék körüli. Miként elmondták: ez már csaknem biztosra vehető végeredmény. Az első és legizgalmasabb kérdésre, a köztársasági elnök megválasztásának időpontjára és mikéntjére adott válaszok egyre inkább a fele-fele arányhoz közelítenek. Hétfőn reggel - 10.049 jegyzőkönyet, az összes 91,3 százalékát alapul véve - erre a kérdésre 3.886.316-an (ez 55,1 százalék) adtak le érvényes szavazatot. Közülük 1.949.793-an voksoltak nemmel (ez 50,2 százalék), azaz arra, hogy közvetlenül a nép válassza meg a köztársasági elnököt. Viszont csupán 13.270-nel kevesebben vélték úgy, hogy az új parlamentnek kellene megválasztani a köztársasági elnököt (49,8 százalék). Ezek az adatok csak ideiglenesek, a végső arány változhat - hangsúlyozták. Elhangzott az is, hogy hétfőn reggel a választásra jogosult állampolgárok száma 7.058.324 volt, a leadott szavazatok száma pedig 4.106.485. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok 58,2 százaléka vett részt a népszavazáson. A népszavazás parlamenti központjába folyamatosan érkeztek a hivatalos jegyzőkönyvek. A tájékoztatás időpontjáig 10 területi központból továbbították ezeket, viszont Budapest még nem volt közöttük. Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal igazgatója mindezekhez hozzáfűzte: még mintegy ezer jegyzőkönyv beérkezését várják. Nagyobbrészt Pest megyében, de több más területi központban, szavazókörben is szükségessé vált a jegyzőkönyvek újbóli ellenőrése; részben, mert összeadási hibákat fedeztek fel, részben pedig egyes jegyzőkönyveknél jogi kifogások is felmerültek. (f.)
1989. november 27., hétfő 12:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|