|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-vatikáni kapcsolatok (1.rész)
|
Róma, 1989. november 24. péntek (MTI-Panoráma)
A közeljövőben minden bizonnyal helyreállhatnak a diplomáciai kapcsolatok a Magyar Köztársaság és a Vatikán között - ezzel az eredménnyel végződtek az elmúlt napokban folytatott tárgyalások a Szent Péter-téri híres bronzkapu mögött. A magyar kormány illetékese, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője Francesco Colasuonno különleges megbizatású nunciussal tárgyalt, tehát a vatikáni diplomáciának azzal a képviselőjével, aki évek óta tartja a kapcsolatokat a kelet-európai országokkal és egyházakkal. Fogadta a magyar küldöttséget Agostino Casaroli bíboros, államtitkár is, az egyházi kormányzat vezetője, akinek 75. születésnapjára Németh Miklós miniszterelnök köszöntő levelet és ajándékot küldött (kalocsai terítőt és herendi gyertyatartót). Casaroli és Németh Miklós korábban nyilvánosságra hozott levélváltása már egyértelművé tette, hogy mindkét fél részéről megvan a készség a kapcsolatok magasabb szintre emelésére. A tárgyalások első fordulóján sikerült több fontos részletet tisztázni. Más részletkérdések még tisztázásra várnak, s e célból várhatóan vatikáni küldöttség utazik Budapestre, egy vagy két hónap múlva. A magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1945-ben szakadtak meg, amikor Angelo Rotta nunciust a szövetséges ellenőrző bizottság, gyakorlatilag a szovjet kormány kiutasította. (A magyar fél ezért most a kapcsolatok ,,helyreállításáról,, beszél, s nem felvételéről.) Ami utána történt, köztudott: a Mindszenty-per, a katolikus egyház ellen az ötvenes években hozott számos korlátozó rendelkezés, a rendek, iskolák bezárása, majd az újabb per, Grősz József kalocsai érsek ellen, mélypontot eredményezett. A mostani fordulat azonban nem előzmény nélküli. A kapcsolatok újjáépítése nem mostanában kezdődött. Az Osservatore Romano szeptember 15-én figyelemre méltó módon emlékezett meg a negyedszázaddal ezelőtt, 1964-ben aláírt magyar-vatikáni részleges megállapodásról. A Szentszék részéről annak aláírója Agostino Casaroli, aki a Vatikán ,,külügyminisztereként,, akkoriban kezdte türelmes apró lépésekkel egyengetni az egyházi állam és a szocialistáknak nevezett kelet-európai országok kapcsolatait a katolikus egyház helyzetének javítása céljával. A magyar kormánnyal kötött megállapodás az első jogi aktus volt e téren - a vatikáni ,,keleti politika,, nyitánya. (folyt.)
1989. november 24., péntek 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|