|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
A mecseki szénbányászok is csatlakoztak az uránosokhoz Augusztus 30: tömegdemonstráció és munkásgyülés pécsett
|
1989. augusztus 4., péntek - A mecseki szénbányászok is csatlakoztak az uránbányászok augusztus 30-ára tervezett pécsi tömegdemonstrációjához. A szénbányák szakszervezeti titkári testülete egyhangulag döntött arról, hogy a munkásszolidaritás jegyében támogassák az ércbányászok megmozdulását, s részt vegyenek a pécsi uránvárosban tartandó felvonuláson és az azt követő nagygyűlésen a sportcsarnokban. A demonstrációra, amelynek megrendezéséről röpgyűlések sorazatán határoztak az uránbányászok, meghívták a kormány és a szakszervezetek vezetőit is, hogy választ kérjenek az ércbányászokat aggasztó bányabezárással kapcsolatos kérdésekre.
A mecseki szénbányászok - akárcsak a demonstrációt kezdeményező uránbányászok - szintén vállalták, hogy a szerdára eső munkanapot, amennyiben az műszakjukat is érinti, ledolgozzák, mert nem akarják, hogy a megmozdulásnak sztrájk-jellege legyen. Időpontként azért választották augusztus 30-át, mert az elég közel van az a bányásznaphoz, s a felvonulást és a munkásgyülést gondolatilag ahhoz kívánják kapcsolni, másfelől viszont nem áll szándékukban az ünnep hangulatának megzavarása. A nyárvégi időpont ráadásul arra is alkalmas, hogy vakációt töltő gyermekeikkel, szabadságon levő feleségeikkel együtt, családosan vonuljanak fel, ezzel jelezve, hogy a bányászat sorsa nemcsak az adott vállalatnál dolgozókat, hanem rajtuk kivül hozzátartozóik ezreit is érinti. A mecseki ércbányászok már a demonstrációról hozott döntéskor is hangsulyozták, hogy azzal nem a szükségszerü gazdasági lépések megtételét akarják megakadályozni, hanem azok befolyásolása a céljuk. Arra szeretnének biztositékot kapni, hogy a maguk és családjuk megélhetéséről a jövőben is gondoskodni tudnak tisztes munkával. Az uránbányászok - s immár a szénbányászok - megmozdulását pécs és baranya más vállalatainak szakszervezeti bizottságai is támogatásukról bizositották. A szervezők a pécsi felvonuláson és a nagygyülésen nyolc-tizezer résztvevőre számitanak. (MTI)
1989. augusztus 4., péntek 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|