|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Választások magyar módra
|
London, 1989. július 30. (BBC, Kerekasztal) - Kedves hallgatóink, múlt héten szombaton rendezték meg Magyarországon az első, valóban szabad választásokat. Időközi választásról volt szó négy választókerületben: Szegeden, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és Gödöllőn. Gödöllőn az ellenzék képviselőjelöltjét, Roszik Gábort választották meg képviselőnek az Országházba. Ő az első szabadon megválasztott parlamenti képviselő. A másik három választó kerületben nem szavaztak elegen ahhoz, hogy érvényesek lettek volna a választások, így augusztus 5-ikén újra szavazniuk kell a választópolgároknak, hogy ezeknek a választókerületeknek is legyen képviselője az Országgyűlésben. Angliában a választásokról megoszlottak a vélemények. Voltak, akik - közöttük a BBC budapesti tudósítója is - a választók közönyéről beszéltek, az ellenzék vereségéről. Az angol közvélemény arra számított, hogy Magyarországon az ellenzék olyan győzelmet arat, mint Lengyelországban a Szolidaritás. Voltak olyanok is, akik a magyarországi időközi választást az ellenzék győzelmének tekintették, ilyen értelemben írt a választásról a nagy tekintélyű Daily Telegraph és ilyen értelemben az angol rádiónak Bíró Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke is. Mit kell gondoljunk tehát erről a történelmi jelentőségű magyarországi választásról? A Kerekasztal mellett munkatársunk, Jotiski László, Schöpflin György, a londoni egyetemen a politikai tudományok tanára, valamint a Great-Britannian Est European Center, a Nagy-Britannia Kelet-Európa Központ meghívására Londonban tartózkodó Lukász Miklós, a Magyar Kereszténydemokrata Néppárt szervezőbizottságának tagja és telefonon Budapestről kapcsolódik bele a beszélgetésbe Krassó György, a Magyar Október Párt alapító tagja. Tehát mit kell gondoljunk erről a választásról? (folyt.)
1989. július 30., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|