|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
NSZK-NDK-Magyarország - összefoglaló (1. rész)
|
S. Kovács Ferenc, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. július 29. szombat (MTI-tud.) - Az NSZK budapesti nagykövetségét a Bild am Sonntag információi szerint valósággal megostromolják mindazok az NDK-polgárok, akik a nagykövetség segítségével akarják kieszközölni távozásukat a Szövetségi Köztársaságba. A héten több mint százan keresték fel a nagykövetséget, a képviselet kénytelen épületet bérelni a bemenekülők számára, akik részben a diplomaták dolgozószobáiban alszanak, vagy pótágyakon a bérelt épületben.
A bonni kancellári hivatal egyik magas rangú, de meg nem nevezett tisztviselője a Bild am Sonntaggal azt közölte, hogy ,,egyesek két hétig maradnak, mások csak néhány óráig. Állandó a jövés-menés. Az emberek kétségbe vannak esve. A nagykövetségen szorult a helyzet. A bejövők közül senkit sem küldhetünk el, mivel németek,,. A nyugatnémet - alkotmányban is rögzített - jogfelfogás szerint NDK-állampolgárság nem létezik, az NSZK minden német képviseletére igényt tart. A vasárnapi lap információinak hitelességét nehéz ellenőrizni, mivel ilyen esetekben sem az NSZK nagykövetsége, sem a bonni külügyminisztérium nem ad felvilágosítást. Másfél héttel ezelőtt azonban a bonni kormány, illetve a külügyminisztérium szóvivője közvetve oly módon ismerte el a képviseletfoglalások tényét, hogy közölték: nincs szó sem a berlini, sem a budapesti képviselet bezárásáról. Az elmúlt napokban e két misszió helyzete állt az érdeklődés középpontjában, de az NSZK-beli kimutatások varsói, bukaresti és prágai követség-foglalásokról is tudnak. 1984 októberében éppen a prágai nyugatnémet nagykövetségre hatolt be körülbelül 160 NDK-polgár, s közülük hatvanan még a karácsonyi ünnepeket is a nagykövetségen töltötték. A megoldás a legtöbb esetben az, hogy az NDK megígéri: megadja a kiutazási engedélyt, de előbb az illetők térjenek haza, a kérelmet az NDK-ban nyújtsák be. Az NSZK arra számít, hogy az idén legális és illegális úton 80-100 ezer NDK-polgár érkezik a Szövetségi Köztársaságba, a legtöbb a berlini fal 1961-es felhúzása óta. (folyt.)
1989. július 29., szombat 19:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|