|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Münnich Ferenc, vagy Nádor utca ?
|
München, 1989. július 27. (SZER, Magyar híradó) - A Magyar Október Párt, amely az utca pártjának nevezi magát, a Münnich Ferenc utca névátkeresztelésére indított kampányával vált ismertté. Kezemben tartom a Nádor utca pártjának: Ki kell, és ki nem kell a kommunistáknak? című röplapját. Ezen áll Münnich Ferencről: - Szovjet állampolgár, 1917-től az orosz kommunista párt tagja, 1918-19-ben a budapesti vörös terror vezető alakja, majd fegyveres külföldi bolsevik akciók szervezője. 1922-től 1945-ig a Szovjetunióban él, közben álnéven a spanyol polgárháborúban nemzetközi brigád vezetője. 1946-tól 1949-ig magyar belügyminiszter, azután moszkvai nagykövet, 1956-ban a Nagy Imre-kormány tagja, belügy. November 1-sején átszökik az oroszokhoz, november 4-ikétől a Kádár-kormányban a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztereként irányítja a magyar hazafiak elleni véres megtorlást. Később miniszterelnök lesz, majd államminiszter. - Özvegy Münnich Ferencné Münnich Ferencről nyilatkozott a Kossuth Rádióban 1989. július 17-ikén: - Az NKVD munkatársa volt. Hruscsov 100 százalékosan tudta, hogy Münnich az ő emberük, a szovjetek embere. 1956 október 25-ikén a férjemnek az volt a véleménye, hogy a tömegbe kell lövetni. Őt sztálinistának bélyegezték akkor, 25-ikén az Akadémia utcai pártközpontban, és moszkovitának nevezték. Én ma sem - mint özvegye - nem tagadom meg, hogy a szovjetek embere volt, de a legnagyobb magyar hazafi. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|